Az elmúlt napokban ismét fellángolt a vita a hazai élelmiszer-ellenőrzés és élelmiszer biztonság hibáiról, hiányosságairól a lisztekben és péksüteményekben megtalálható fusarium gomba toxin megjelenése kapcsán. Egyes sajtóorgánumok szerint több fusarium toxin okozta esetet is feljegyeztek, ami párhuzamba hozható különböző, elsősorban gyermekeknél diagnosztizált hormonális megbetegedésekkel. Hogy ez valóban így van-e talán sosem tudjuk meg. A sajtó persze minden hírre felkapja a fejét, a hatóság természetesen cáfol, Magyarországon ezt már megszoktuk…

Mindenesetre mint állampolgárnak maximálisan jogos elvárásunk az, hogy az asztalunkra kerülő élelmiszerek biztonságosak, nyomon követhetőek, ellenőrizhetőek legyenek. Hogy ez mennyire nincs így nemhogy Magyarországon, de a vasszigoráról híres Németországban sem? Ennek járt utána a német Focus magazin.

Gondoljunk csak vissza 2008 őszére, amikor Kínában 13000 csecsemőt vittek kórházba, 6200 súlyos megbetegedést és 6 halálesetet regisztráltak csak Kínában az eset kapcsán. A legnagyobb kínai melamin taralmú tejporgyártót azóta januárban halálra ítélték…

A melamin műanyagok és ragasztók gyártásánál használatos vegyszer. A tejporhoz azért adagolták, hogy látszólagosan megemelje a tej fehérjeszintjét és elrejtse, hogy a tejet felvizezték. Ősszel kínai tojásokban is találtak melamint, mert melamintartalmú tápszert kaptak a tyúkok egy nagy tojásüzemben. A melamin botrány világszerte komoly aggodalmat keltett, több tucat ország tiltotta meg átmenetileg a kínai tejtermékek importját. A melamin ügy Magyarországra is begyűrűzött: melamint tartalmazó cukorkák mellett, a vegyszert tartalmazó mogyorót is találtak Magyarországon.

Az olyan káros anyagok előfordulása, mint az akrilamid a rágcsálnivalókban és a kumarin a fahéjas süteményekben valószínűleg csak a jéghegy csúcsa: a probléma méretére igazából csak a véletlenszerű ellenőrzések eredményei engednek következtetni.

Ellenőrzési rendszer – hibákkal

Németországban elvileg bárki készíthet ételeket, ha betartja az élelmiszer-ipari előírásokat, és a termék az olyan EU-követelményeknek is megfelel, mint a higiénia és a feliratokra vonatkozó szabályok. A káros anyagok és az egészségtelen összetevők lehetséges előfordulását nem vizsgálják, hacsak az áru véletlenül rutinellenőrzés alá nem esik. Mivel az egyes termékekre vonatkozó ellenőrzési szabályok különbözőek, így a próbavételek gyakoriságában is jelentős differenciák lehetnek. Megeshet, hogy egy még nem tesztelt, de veszélyes élelmiszer hónapokon át észrevétlenül hever az üzletek polcain.

A jéghegy csúcsa

Minden termék gyártója köteles annak minőségét ellenőrizni és írásban garantálni. Ez az összetevőkről és nyersanyagokról szóló dokumentum az „ellenőrzés ellenőrzése”, hiszen probléma esetén visszakereshető belőle még a származási hely is. Ám kizárólag azután kerülnek napfényre az adatok miután a vizsgálatok során találtak mérgező anyagokat. Csak saccolni lehet, mennyi veszélyes étel lehet az áruházakban.

Importtermékek enyhe ellenőrzése

Termékek tucatjai ellenőrizetlenül és tesztelés nélkül kerülnek be az országba, és a baj sokszor csak későn derül ki. Vannak vizsgálatköteles élelmiszerek is, mint a hús, hal, tejtermékek, szárnyas és a tojás. Ezek esetében az importőrnek elemzések eredményeivel kell bizonyítania kifogástalan minőségüket. Így – mondhatni – „kockázatos termékekből” viszonylagos biztonsággal válogathatunk…

Szúrópróba gyanú alapján

Az élelmiszerek ellenőrzésének gyakorisága az egészségügyi kockázatuk mértékétől függ – romlandó termékeket, mint a friss tej és a gyümölcsök, gyakrabban vizsgálnak, mint tartós árukat. Emellett kritériumnak számít: a gyártóról alkotott eddigi tapasztalat, a termékek származási helye, az eltarthatóság, a gyártás higiéniája, az alkalmazottak szakképzettsége és száma. Összességében, minél jobb a gyártóról a vélemény, annál kisebb az esélye, hogy a termékét ellenőriznék. Ám mindenki hibázhat.

Kiegészítő élelmiszer – monitorozás

A fogyasztók biztonsága érdekében 1995 óta működik élelmiszer-megfigyelő program, ami során Németország-szerte különböző termékek tesztelését végzik, káros anyagok után kutatva. Minden évben új terv szerint haladnak, de csak 15-20 árut tudnak alaposan megvizsgálni, ami a kínálat töredéke. Az eredmények alapján feketelistára kerülhetnek áruk – mint évek óta az eper, a paprika és a szőlő. A probléma az, hogy az egészségre káros anyagokra csak akkor találhatnak, ha pontosan azok után kutatnak.

Fogyasztóvédők ajánlják

Igazából abszolút minimális a vásárlóra leselkedő veszély, hogy az egészségére kirívóan káros termék kerüljön az asztalára,. Ennek oka a gyárak és a termelők által végzett gyakori saját ellenőrzések. Nekik se kedvezne, ha az újságok rossz hírűket keltenék, így alaposan vizsgálják áruikat. Ám, aki nem bízik a nagy élelmiszer-ipari gyárakban, jobban teszi, ha a biotermékek közül válogat.

Az eredeti teljes német cikk a Focus Online Magazinban itt olvasható.

Forrás: www.ideal.hu