A média is gyakran erősíti, hogy a fogyasztónak jó az olcsó import élelmiszer. De mitől olcsó számos külpiacról származó élelmiszer? Ezt a kérdést nem szokták föltenni.

Márpedig legtöbbször azért, mert a környező országok a többleteiket rendkívül alacsony áron helyezik el külpiacon – ezzel védve nemzeti piaci áraikat – továbbá az importnál a kereskedők minimális árrést alkalmaznak (1-6%), míg a hazai élelmiszert 30-60 %-kal terhelik, ezzel háttérbe szorítva a hazai termék forgalmát. A külpiacról származó termékek esetében nem kérnek bónuszt (utólagos visszatérítés), ami a beszerzési ár 15-30 %-a a hazai termékeknél. Így az 45-90 % hátránnyal indul, azaz ennyivel “megdrágítva” kerül a polcokra.

Elgondolkodtató az is, ha megnézzük, hogy mi a gazdasági haszna annak, ha hazai élelmiszert vásárolunk.

A külföldi termékből az államkasszába csak az ÁFA jut, de azt is a magyar vásárló fizeti meg. Ma például a dobozos tejek 50 % -a külföldi 0 ft adóbefizetéssel, kivéve az ÁFA befizetést. Az adótartalmat a magyar fogyasztó megfizeti, de az a külföldi államháztartást gazdagítja.

Ellenben minden hazai terméknek rengeteg munkabér és adó tartalma van, foglalkoztatást biztosít, megtartja a lakosságot és az agrokultúrát. Ebből az adóból tartjuk el a közszférát, (oktatás, egészségügy, államigazgatás, nyugdíj, családi pótlék, stb.) és a munkanélkülieket is.

Megélhetést, munkát ad a traktorosnak, a tehenésznek, a szerelőnek, a feldolgozónak, a logisztikának és nemzeti jövedelmet állít elő. Ezek a dolgozók munkabért kapnak (nem segélyt a hazai foglalkoztatottak adójából).

A hazai termék-előállításból képződik az SZJA, a TB, az EHO, a munkavállalói járulék, a munkaadói járulék, a társasági adó, iparűzési adó, építmény adó, gépjármű adó, szakképzési hozzájárulás és az ÁFA befizetések is.

A felhasznált jövedéki termékek után jövedéki adót kell fizetni. A termelés és feldolgozás során felhasznált ipari anyagoknak szintén jelentős adó tartalma van. Ez az adó a külföldi élelmiszerből nem a magyar államkasszába kerül.

Csak egy példa: ha a tejipar éves árbevétele 250 milliárd Ft, akkor ebből bér+adó formájában 75 milliárd Ft kerül a költségvetésbe. Ha a külfödi forgalom 80 milliárd Ft, akkor viszont 24 milliárd Ft esik ki a magyar kasszából. Ez nem hiányzik ? És ez a példa csak a tejágazatról szólt, hol van még a többi hazai élelmiszer ágazat.

Minden nemzet kultúrájának szerves része a gasztronómia, a tradicionális hazai ételek. Nem kellene megfosztani a magyar lakosságot ettől az értéktől.

A szakma azért harcol, hogy a hazai termékek kereskedelmi pozícionálása, fogyasztói megítélése jobb legyen. Megfelelő kontroll nélkül ne kerülhessen be az országba gyenge minőségű élelmiszer és legalább olyan odaadással őrizzük nemzeti piacainkat, ahogy ezt a régi uniós tagországok kifinomult technikával – sokéves tapasztalattal a hátuk mögött – teszik.

forrás: Tej Terméktanács