A háztartások élelmiszerkiadásán belül megváltozott a termékszerkezet: bár a zöldség- és gyümölcsfogyasztás továbbra sem magas, csökkent a zsír- és cukorfogyasztás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai Tükör című kiadványából.

A háztartásstatisztika adatai szerint 2007-ben zöldségekre és gyümölcsökre az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások mintegy 14 százalékát fordították, a zöldségfélékre 7,8 százalékát, gyümölcsökre 6,4 százalékát.

A kiadvány szerint bár az utóbbi évtizedekben a lakosság vitaminigényeinek megfelelően az idényszerűség a fogyasztásban mérséklődött, ma is elmondható, hogy a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az év során nem egyenletesen oszlik el. Mind a friss zöldségek, mind a friss gyümölcsök fogyasztásában kiemelkedő a harmadik negyedév, de a zöldségek esetében a második negyedév fogyasztása is számottevő.

A legfelső és legalsó jövedelmi tized zöldség- és különösen gyümölcsfogyasztásában jelentős különbség található – állapítja meg a KSH. Míg 2007-ben a legfelső és a legalsó jövedelmi tized élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított egy főre jutó kiadásai közötti különbség 2,1-szeres volt, addig zöldségekre átlagosan 2,6-szer, gyümölcsökre pedig négyszer annyit költöttek a legfelső tizedbe, mint a legalsó tizedbe tartozók.

2007-ben a gyümölcsök közül a földieper-, málna- és ribizli-, a sárgabarack-, valamint a körtefogyasztásban volt a legnagyobb, 8-9-szeres a különbség a két szélső jövedelmi csoportban, míg a zöldségfélék közül a leveles-száras zöldségek, valamint a zöldborsó fogyasztásában 5–6-szoros volt az eltérés. Bár átlagosan mind a zöldségek, mind a gyümölcsök fogyasztásában meglévő különbségek kismértékben növekedtek 2005-höz képest, az egyes gyümölcsök és zöldségek esetében – nyilvánvalóan az adott évi termésmennyiségtől, fogyasztói ártól és a termésfajta keresletrugalmasságától függően – a változás iránya és mértéke nagy különbségeket mutatott.

A gyermektelenek egy főre jutó zöldség- és gyümölcskiadása átlagosan 1,7-szer magasabb, mint a gyermekes háztartásoké, míg élelmiszerekre fordított kiadásuk 1,4-szer. A kiadások különbsége lényeges változást nem mutatott az elmúlt években.

Regionális szempontból nézve a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, az egy főre jutó érték a Közép-magyarországi régióban, Közép- és Dél-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön volt átlag feletti. Ezen belül a zöldségfogyasztás Közép-Magyarországon kiemelkedő, az átlagos érték 114 százaléka, Dél-Alföldön az átlag közelében, a többi régióban pedig az alatt volt.

A kiadásokban mért egy főre jutó fogyasztás regionális eloszlásától a mennyiségben mért fogyasztás – a saját termelésű fogyasztás egyenlőtlen eloszlása és az eltérő fogyasztói árak miatt – jelentősen eltérő képet mutat: a gyümölcsfogyasztásban a Dél-alföldi régió magasan vezet, amit Dél-Dunántúl követ, a zöldségfogyasztásban pedig Dél-Dunántúl áll az első helyen, és Dél-Alföld a második.

Forrás: MTI