Disznóvágás 2010. lehet, vagy sem?
Egy 2010-től hatályos rendeletmódosítás megszüntetné a hagyományos disznóvágást. Ha a falusi vendéglátó leöli majd a disznót, annak húsából nem készíthet pörköltet a vendégeinek, így bevétele sem lesz belőle. Na persze nem kell itt nagy pénzekre gondolni: ez a tevékenység elsősorban a kevesebb pénzből élő, vagy munkanélküli falusiaknak biztosít havi hatvan-nyolcvanezer forintos többletpénzt. Most már ez sem lesz – marad a szociális segély… – állítja a Magyar Hírlap hétfői száma.
Úgy tűnik, a tradicionális házi disznóölést is eltörölné a Bajnai-kormány. A disznóvágásra készülő házigazdák portájára már EU-konform vágóhidakat álmodnak a honatyák – legalábbis erre enged következtetni egy előkészítés alatt álló rendeletmódosítás. A döntéshozók a falusi vendégasztal-szolgáltatókat ellehetetlenítik, pedig a vidéki vendéglátás adómentességének eltörlése és az üdülési csekk megadóztatása már önmagában is kivéreztetné a falusi turizmust – írta az Origo Vállalkozói Negyede.
“A falusi vendégasztal-szolgáltatókat lehetetlenítené el a kormány által 2010-től tervezett higiéniai nemzeti útmutató rendelet, amely a hagyományos disznóvágást gyakorlatilag eltörölné. Ha például a házigazda leöli disznaját, annak húsából nem készíthet pörköltet a vendégeinek. Erre kizárólag akkor lenne lehetősége, ha saját vágóhidat létesít, vagy a disznót elviszi a legközelebbi üzembe. Így azonban ismét elvész egy ősi magyar hagyomány” – mondta a Magyar Hírlapnak Zalai Andrea, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) főtitkára.
“Ez a tevékenység elsősorban a kevesebb pénzből élő vagy munkanélküli falusiaknak biztosít némi, havi hatvan-nyolcvanezer forintos többletpénzt, ám ők nem tudnak majd megfelelni a tervezett előírásoknak. Ha pedig képtelenek falusi vendéglátásból megkeresni például a téli tüzelőre valót, majd legfeljebb ők is szociális segélyért állnak sorba az önkormányzatnál” – érvel a szakember.
A FATOSZ munkatársai jelenleg is dolgoznak a jogszabály szövegén. A szövetség szakemberei egy ajánlást készítenek, ám az már csak a jogszabály fogalmazóján múlik, miként bírálja felül és hogyan “tálalja” ezt a döntéshozóknak. Zalai szerint a rendelettervezet nem életszerű, mert a külföldi és magyar vendégek éppen azért vesznek részt disznóölésen és az abból készített lakomán, pálinka- és borkóstolón, mert semmivel sem összehasonlítható hangulata van.
A vidéki vendéglátás adómentességének eltörlése és az üdülési csekk megadóztatása már önmagában is kivéreztetné a falusi turizmust. A házi disznóölés szolgáltatás beindításához szakhatósági engedély sem volt szükséges, ám a vendéglátó minden esetleges problémáért teljes vagyonával felelt. A szolgáltató ma naponta legfeljebb tizenöt széknyi kapacitással fogadhat turistákat, és tevékenységét csak idényjellegűen, alkalomszerűen végezheti, vagyis nem tarthat nyitva, csupán bejelentkezés alapján étkeztethet.
Hamarosan azonban a hírre megjelent a cáfolat is: Nem készül olyan kormányrendelet, amely betiltaná a házi disznóvágást, a kormány csupán egy higiéniai ajánlás kiadását tervezi, amely a vendéglátás egészére vonatkozik majd – mondta Kocsner Tibor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) élelmiszerlánc-felügyeleti főosztályvezetője hétfőn.
A Magyar Hírlap hétfői cikkében Zalai Andreára, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) főtitkárára hivatkozva azt írta, a Bajnai-kormány egy 2010-től hatályos rendeletmódosítással megszüntetné a hagyományos disznóvágást. A hírre reagálva az FVM főosztályvezetője kiemelte: a jelenleg hatályos jogszabályok szerint csak vágóhídon levágott disznó, vagy marha húsa adható közfogyasztásra. A jogszabályok szerint pedig már az ingyenes kóstoló is közfogyasztásnak számít. Kocsner Tibor kiemelte: készülőben van egy higiéniai ajánlás a vendéglátás egészére vonatkozóan, azonban a házi disznóvágással kapcsolatos ajánlások valószínűleg csak szeptemberben kerülnek majd bele.
Hétfői tájékoztatóján Szollár Domokos kormányszóvivő is “ökörségnek” nevezte a disznóvágás megszüntetéséről szóló híreket, valamint hangsúlyozta: a továbbiakban is ugyanúgy lehet otthon disznót vágni, mint eddig.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnökének hétfői sajtótájékoztatójára reagálva – miszerint egy uniós rendeletmódosítás is veszélyeztetheti a disznóvágás magyar hagyományát – Kocsner Tibor rámutatott: az uniós állatvédelmi szabályozás módosítása egyáltalán nem akadályozza a házi disznóvágásokat.
A főosztályvezető aláhúzta: a tervezett uniós szabályozás elfogadásával a Németországtól keletre fekvő EU-tagállamokban csak az vághat disznót, akinek meg van hozzá a megfelelő tapasztalata, azonban ennek igazolására semmilyen papírra nem lesz szükség.
forrás: Magyar Hírlap; agrotrend.hu

Már lejárt a büfés vacsorás esküvők ideje. Már nem sikk. Kimegy a divatból.
A jó vendéglátó párok már nem hagyják magukat rábeszélni a vendégdolgoztató és bizonytalan büfés módra. Bár jó hangzik, hogy a sok-sok választékból, akkor eszik, amikor éppen akar, de:
1. Nem éri meg.
2. Igénytelen.
3. Nem hangulatos.
4. Nem hagyományőrző.
1. Nem éri meg, mert gond lehet, az adagok mennyiségének meghatározásával. Nem lehet pontosan figyelemmel tartani mennyi adag étel került ki a büfékre. Vitára adhat okot. Ha kevés, kellemetlen, mert azt sem lehet figyelemmel tartani ki mennyit, és hányszor eszik esetleg, éppen miből. Van olyan szituált helyzet, amikor egy ételféleségből a többen ennének, mint ami meg van rendelve. Vagy csalódás, vagy rárendelnek. Viszont a többi nem fogy, és megmarad. Ha sok, akkor meg valaki, általában a megrendelő rosszul jár, mert megmarad. Bár elviheti, elcsomagolják, de egy állott ételt újramelegíteni, meg szállítani, meg esetleg az a reggeli, ebéd, vacsora is, mert annyi maradt csak egyféléből. Ha otthagyja, hát kifizette, jó biznisz a vendéglősnek a következő napra.
2. Igénytelenség, mert Kellemetlen, amikor vacsoraidő van, Önmagának kell sorba állnia sokszor az ételért, mint egy Mack Donalds-ban, sőt saját maga szedi ki az ételt, ha esetleg maradt is abból, amit szeretne. Sokszor még segítség sincs. A hideg tányér, ami igen hamar lehűti az ételt, avval egyensúlyoz az asztalához az éppen szedni készülő, vagy már ugyan úgy egyensúlyozók között. Bár mostanában a felszolgálást nem tartják tantárgyként, de még szerencse hogy a szennyest elviszik a pincérek.
Vacsora után, ami megmaradt a rend kedvéért ottmarad, mondván akkor esznek, amikor akarnak, az Övék, kifizették. Az ételek tovább melegen tartása az ételek minőségének romlásával jár, főleg akkor, amikor sajnos szokás, hogy végig kint vannak a rendezvény végéig akár lefedve, akár a nyitott melegítőben. Három eshetőség van. Vagy kihűlnek, vagy nincs rajtuk fedő és kiszáradnak, vagy, lefedve rágóssá válnak, vagy bepállnak, szét málnak. Minden féle képen élvezhetetlenné válik. Például, sülthasáb burgonyát kimondottan frissen szabadna tálalni, de mégis sokszor órákat tárolják hideg és meredt, vagy löttyedt lesz! Más egy töltött káposzta, vagy egy marhapörkölt. De más ételek sem igen viselik el az órákon át a melegen tartást.
Az italok is sajnos csak az elején vannak felszolgálva. Legtöbbször vagy előre fel vannak téve az asztalra melegedni, vagy szintén sorba állnak a pulthoz, mint a kocsmában. Ez kinek jó, kinek nem jó hangulatot teremt.
3. Nincs igazi esküvői hangulata a vacsorának. Sokszor zsúfoltan ültetett, teledekorált asztaloknál összeszorulva kell étkezniük a vendégeknek. 8-10 személyes asztalokhoz, 12 személyt is ültetnek. Erre vidáman mennek bele a vendéglősök. Külön az Ő vacsorájuk mellett esetleg gyermekeik vagy idősebb rokonaik étkeikért is külön sorba kell állni, míg az Ő ételük hűlőben. Van, hogy a salátájukat a sok dekoráció miatt nem tudják rendesen letenni. A menyasszonynak, vőlegénynek és a közeli családtagoknak persze szerencsére még kényelmes helyet biztosítanak, sőt ki is szolgálják őket, úgy hogy nekik fogalmuk sincs a vendégeik helyzetéről, akik udvariasságból nem kommentálnak. A pincérek a szennyest rámolják. Kevés az a megnyilvánulás, hogy legalább az italt kiszolgálják, leginkább esetleg a főasztalnál, vagy körbevisznek egy-egy tálca sört vagy üdítőt, de ha éppen az, ami kell elfogyott a tálcáról, várakozás van egy újabb körre, vagy maga a vendég megy érte, ahol sorba állhat.
4. Hol van az-az igazi jó magyaros esküvő ahol a tyúkhúsleves előtt, tormával, paradicsommártással, fokhagymamártással beteszik az asztalra a főtt tyúkot. A tyúkhúslevest csigatésztával szolgálták fel. Főételnek tálon sült húsok, rántott szeletek, fasírtok szerepeltek, igazi házi csalamádéval, ecetes paprikával és egyéb házi savanyúval. Desszertnek elmaradhatatlanok voltak a jó házi rétesek, hazai sütemények. Éjszakai vacsorára házi disznótoros káposztával, törtburgonyával dukált. De ne legyünk egysíkúak, túlkötöttek a hagyományokhoz. A lényeg hogy a vendég ne az önmaga ellátására fordítsa idejét, hanem mulasson, érezze a vendégszeretet, a törődést, a kiszolgálást. Az asztalnál már önmaga szedhet, eldöntheti mit és mennyit eszik az elé tett ételekből. Általában olyan választékokat kínálnak, amit később hidegen kenyérrel is elfogyaszthat, ha nem tudja megenni a részét. Sok ilyen kurrens étel ismeretes. Az italok frissen, jéggel, vagy jég mellékletével az igaziak.
5. A pincér legyen jókedvű, közvetlen, de udvarias. A közvetlenségen, nem az alkoholfogyasztás értendő, még ha a vendégek egy része szeretné is. Sok meg nem szereti.
Az amerikai módszert egy kissé elmagyarosították. Ez kint másképpen működik. Nem a helyes irányba formálták. Az ételek tálalásánál hiányzik a segítség. Az ételek csak vacsora idején 1-2 órát vannak kitéve. Továbbiakban grill konyha működik, hideg büfével. Az italok mindig frissen kínálva. Stb…. Szóval le lehet vonni a konzekvenciákat….
Hozzászólások