Gyakran találkozunk az „élőflórás”, „probiotikus” kifejezésekkel az élelmiszerüzletek polcairól ránk mosolygó joghurtok, kefirek csomagolásán. Sokan nem is sejtik, milyen nagy segítséget nyújtanak e termékek bélflóránk egyensúlyának megőrzésében, védekező-rendszerünk támogatásában, valamint a gyulladásos bélbetegségek megelőzésében.Megfelelő mennyiségű, bizonyítottan probiotikus tulajdonságú tejtermékek fogyasztásával sokat tehetünk az immunrendszerünket folyamatosan támadó tényezők kivédéséért, ám mára már étrend-kiegészítők formájában is megtalálhatjuk a jótékony hatású probiotikumokat. A probiotikus tulajdonságú tejtermékek fogyasztása minden korosztály kiegyensúlyozott étrendjének alapvető részét képezi és széles körű felhasználásuk színessé teheti étkezésünket.

A probiotkium fogalma olyan élő mikroorganizmusokat jelent, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe, jótékony hatást gyakorolhatnak az egészségre. De mik is ezek a jótékony hatások?

Bélrendszerünk alapvető szerepet vállal a szervezetünket ért „támadások” kivédésében – bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa normál egyensúlyát. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, infekciók, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé. Ez az eltolódás fogékonyabbá teheti a szervezetet olyan étel eredetű fertőzésekre, mint amit Salmonella, E. coli vagy Listeria is okozhat. Továbbá olyan emésztőrendszeri zavarokhoz is vezethet, mint a gyomorrák vagy a fekélyes colitis.

A probiotikumok itt kapnak szerepet abban, hogy megfelelő mennyiségű bevitelük révén helyreállítsák a bélflóra felborult egyensúlyát és támogassák a védekező rendszer megfelelő működését, a kórokozókkal szembeni védelmet.

A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimei, így szabad utat kapnak a „kibontakozásra” – derül ki a Táplálkozási Akadémia hírleveléből. A kutatások által igazolt, feljegyzett pozitív hatások közé tartoznak: akut hasmenés megelőzése gyermekeknél, antibiotikummal összefüggésbe hozható hasmenés gyógyítása, olyan gyulladásos bélbetegségek, mint a Crohn vagy az irritábilis bélszindróma (IBD) előnyös irányba való befolyásolása, az immunrendszer erősítése illetve az allergiák számának csökkentése.

A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Egy tejtermék akkor nevezhető probiotikusnak, ha a két alap joghurtkultúrán felül (Streptococcus thermophilus és Lactobacilus bulgaricus tejsav kultúrák tenyészete, melyek 107/g mennyiségben találhatóak meg a joghurtban), még további legalább 106/g mennyiségben tartalmaz probiotikumokat. A probiotikus tejtermékeknek többféle, szervezetre gyakorolt jótékony hatása van.

Probiotikumok azonban nem csupán a tejtermékekben, hanem étrend-kiegészítők formájában is kaphatóak. Ezeket a készítményeket általában – ugyanúgy, mint a különböző vitaminkészítményeket – kiegészítésként, leggyakrabban antibiotikum-kúra mellett alkalmazzák. Alapvető különbsége abban rejlik, hogy míg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat; arról nem is beszélve, hogy egy pohár joghurt vagy kefir elfogyasztásával egyéb tápanyagokkal is gazdagítjuk szervezetünket, mint fehérjével vagy kalciummal, melyek kiemelt szerepet kapnak a fejlődésben lévő gyermekek étrendjében.

Forrás: OrientPress