Az egyre népszerűbb laskagomba

Laska, laskagombaA laskagomba termesztése az 50-es években, Németországban indult nagyüzemi méretekben, hazánk jelentős kutatásokkal és technológiai fejlesztésekkel járult hozzá a laskagomba világhódításához. A XX. század hatvanas éveiben Tóth László és Heltai Imre dolgozta ki a gomba szalmatáptalajon való mesterséges termesztésének nagyüzemi módszerét és mai napig a HK35-ös elnevezésű, Gyurkó Pál által nemesített fajtát termesztik a legszélesebb körben a világon. A világ laskagomba termesztése kb. 8-900 ezer tonna/év. Legjelentősebb termesztő országok Kína, Dél-Korea, Japán, Európában Olaszország, Spanyolország, Belgium, Magyarország és Lengyelország. Napjainkban ez a kedvező élettani hatású gombafaj ismét egyre népszerűbb a fogyasztók között, köszönhetően erőteljes, intenzív ízének, könnyű, kényelmes termeszthetőségének. Nagyobb piacokon, háztáji termelőknél jobbára egész évben beszerezhető, viszonylag olcsó és változatosan elkészíthető.

Tápanyagtartalma hasonló a csiperkegombáéhoz, emészthetősége azonban kedvezőbb, mert sejtfalának a kitintartalma kevesebb. Legértékesebb a fehérjetartalma, ami ugyan csak 2,5% szárazanyagra számítva, de annak 93-94%-a emészthető. Összetétele a húsfehérjéhez hasonló, több nélkülözhetetlen (esszenciális) aminosavat tartalmaz, mint a csiperke. Zsír- és szénhidráttartalma kevés, ezért a többi ehető gombához hasonlóan kalóriaszegény. Ásványianyag-tartalma nem magas, de kálium-, magnézium- és foszfortartalma figyelemre méltó, a nyomelemek közül pedig a cink-, alumínium-, bór- és réztartalma kedvező. Nagyon kevés a nátriumtartalma, így nagyon jó a kálium és a nátrium aránya. Újabban fontosnak tartott szelént is tartalmaz. A laskagomba vitamintartalmát illetően a B-vitamin csoport bír a legnagyobb jelentőséggel. Míg a zöldségfélék 100 g-ban általában 1 felnőtt napi szükségletének 15%-át fedezik, addig a laskagomba 100 g-ja a 20%-át, a B2 (ribofalvin) 35-40%-át , a B3 (niacin) majdnem az egész napi szükségletet tartalmazza; folsav-tartalma, amely a B12-vitamin felszívódását segíti elő, a teljes napi szükségletet biztosítja.

Gyógyhatását számos állatkísérletben bizonyították. A mai kínai orvoslásban a laskagomba porát az érrendszer erősítésére, végtag-merevségek, görcsök kezelésére használják. Csökkenti a vér koleszterinszintjét, vizes kivonata egereken egyes daganatokkal szemben volt hatásos. Hosszabb időn át adagolt gomba az immunrendszert aktivizálja. Bizonyos influenza vírusok ellen is hatékony, egyes laskagomba-fajok vizes kivonata antibiotikus hatással is bír. Sajátos illatanyagai gátolnak bizonyos baktériumokat. Ma már a laskagomba ezen anyagainak nagy részét beazonosították, egyesekből már gyógykészítmények is előállíthatók.

A laskagomba más gombákkal szemben nem hajlamos a táptalajból felvett toxikus elemek, mint a kadmium, króm, stb. felhalmozására, így a vadon termő laskagombában sem találtak veszélyt jelentő mértékben toxikus elemeket. A táptalaj ásványianyag-tartalma hatással van a gomba ásványianyag-tartalmára, ezt a különböző termőhelyekről begyűjtött, valamint a termesztett laskagomba vizsgálatából állapították meg.

Ha a gombákkal kapcsolatban további információkra kíváncsi, látogasson el a gombaforum.hu oldalra!

forrás: Vetter-Szarvas-Szili