A táplálék és a víz a kulcskérdés azoknak az új telepeseknek, akik ökofalvak építésében látják a jövőt Magyarországon. A biofalvakban olyanok tudják megvetni a lábukat, akiknek konkrét elképzelésük van arról, hogy miből fognak megélni – mondta a Magyar Hírlapnak az egyik közösség alapembere. A legtöbben biogazdálkodással, állatsimogatók működtetésével, vendéglátással, erdei iskoláztatással keresik meg kenyerüket. Az egyik ökoprojekt gazdája tavaly már több mint negyven munkahelyet teremtett, és szerinte az általa kidolgozott modell országos szinten használható megoldásokat kínál a vidék fejlesztésére. Az ilyen településeken öntevékeny emberek tudják megvetni a lábukat, olyanok, akiknek konkrét elképzelésük van arról, miből fognak megélni.Budapesthez közel három család igyekszik megvalósítani közös álmukat, hogy saját erőből, olyan társadalmi egységet hozzon létre, amely képes megőrizni és akár javítani biológiai környezetét. A máriahalmi „biofalu” megálmodója, Lakatos Géza vállalkozását adta fel, s ötvenhektáros terület megvásárlásával kezdte el saját világának megépítését, amelynek bárki tagja lehet, aki elfogadja a falu elveit. Elmondása szerint ez a hely a nagyvárosból elmenekült emberek ökovilága.

„Én is városi zöldfülűként jöttem ide. Nem értettem semmihez, de beleástam magam a ház- és a kályhaépítésbe. Sok fát ültettünk, így főként gyümölcsöt termesztünk. De a fűtésre is gondoltunk, ezért akáccsemetéket nevelünk” – mondta Lakatos Géza. Még mindig várják azokat, akik egyetértenek velük, és van a tarsolyukban olyan tudás, amely a közösséget előbbre viszi. A hasonló ökofalvak legfontosabb bevételi forrása az ökoturizmus, többek között állatsimogatók és tanösvények működtetése formájában. Ez a falucska amellett, hogy panziót üzemeltet, a spirituális gyógyítást tűzte ki célul.

Baranyai falualapítók

Az ország déli részén, Baranya megyében, a Dél-Zselicben is található egy ökofalu. A mai település elődje egy időre elnéptelenedett, 1991-ben jött létre az alapítvány, amely újból életre keltette. Jelenleg nyolc-kilenc háztartásban húsz-huszonöt ember él – ismertette Fridrich István, a helyi lovastanya egyik tulajdonosa. „A víz- és szennyvízkezelés csökkenti valamelyest a rezsiköltségeket, a fűtést pedig a környéken szedett fából oldjuk meg. Két, kecsketartással foglakozó család, egy tehenes gazda, egy biogyümölcsössel rendelkező, de máshol lakó ember és egy zöldségtermesztéssel fo glakozó fiatalember él itt” – folytatta a gazda, aki elmondta, hogy a régi település is az állattartásáról volt híres.

A baranyai faluban olyan családok is laknak, amelyek tagjai a városba járnak dolgozni, mások vendéglátással, erdei iskoláztatással, vályogépítés-oktatással foglalkoznak, a tájgazdálkodás bemutatásából igyekeznek jövedelmet szerezni. „A nyolc éve épült vendégház nemcsak megélhetésünk egy részét adja, hanem a falu kulturális életének fontos tere, valamint az ide látogató, vályogépítészet iránt érdeklődő csoportok bemutatóhelye” – mondta a lovastanya vezetője. Hat vállalkozás működik a településen, s egy pályázatíró is tevékenykedik. A termékeket a kereskedők kihagyásával értékesítik. „A településen öntevékeny emberek tudják megvetni a lábukat, olyanok, akiknek konkrét elképzelésük van arról, hogy miből fognak megélni” – magyarázta Fridrich. Szerinte a gazdasági válság hatása itt sokkal kevésbé érződik, mint máshol.

„A teljes önfenntartás és a fogyasztói társadalom végletei között nagyon sok lehetőség van. Olyan szintre kell berendezkedni, amely hosszú távon működőképes, akár mikroközösségről beszélünk, akár Magyarország viszonylatában. Az energia ebben a tekintetben nem is olyan lényeges, mint inkább a víz” – mondta el Fridrich István, aki szerint az igazi kihívás az, hogy a biofalu valóban közösségi alapon működő település legyen.

Munkahelyek teremtése

A Pest megyei Bika-tó partján Varga Géza agrármenedzser, biogazdász irányításával szintén szerveződik egy ökoprojekt. Ez a helység – ahol ma több mint háromszáz hektáron, ötven tejelő szarvasmarhát tartva, ökogazdálkodást folytat és él tizenkét család – falu, farm és kutatóállomás egyben. „Az ökoprojekt megvalósítását a háttérgazdaság kiala­kításával kezdtük” – mondta érdeklődésünkre Varga Géza, aki szerint 2009-ben 43–45 munkahelyet teremtettek, s ezeket környékbeliek is betöltik. „Nyolc hektár termőföldre volt szükségünk egy munkahely létesítéséhez, míg egy ipari üzem száz hektár földet igényel. Itt mutatkozik meg, hogy a vidékfejlesztés és a munkahelyteremtés közé egyenlőségjelet kell tenni. Ha vidékfejlesztési szemlélettel közelítünk a mezőgazdasághoz, akkor kétszer annyi munkahelyet lehet teremteni, mint a nagyüzemi mezőgazdaságban” – hangsúlyozta Varga Géza.

Gázolaj helyett repce

„Ide csak a környezetükre érzékeny, tudatos emberek költöznek. A százszázalékos fenntarthatóság felé tudatosan menetelünk, de nem azt tűztük ki célul. Ezt a mai környezetben nem lehet megvalósítani” – mondta Varga Géza. A valódi szükségleteik felmérésével kezdték, az első helyre került a táplálék és az ivóvíz. A táplálékot vegyszerek nélkül termelik meg, még a gázolajat is helyettesíteni tudják olyan motor alkalmazásával, amelyet a maguk termesztette repcéből sajtolt olajjal hajtanak. Vályogtéglából, szalmabálából, fából, gyakorlatilag helyi anyagokból építik a házaikat, s hogy a hajlék meleg is legyen, energiaerdőt telepítettek. Az ökofalu lakásainak, házainak melegét egy bioszolár-fűtőmű szolgáltatja távvezetéken, amely a legkörnyezetkímélőbb módja a hőelőállításnak.

Amikor Varga Géza a nyolcvanas évek végén elkezdte a projektet, már három gyerek apja volt. „Én kiköltözhetek egy tanyára, ahol boldog lehetek, fejhetem a kecskémet, de mi van, ha a gyerekeim ezt nem akarják?” – ez járt a fejében, emlékszik vissza. Világossá vált számára, hogy olyan modellt kell kidolgozni, amely a nagyvárosban élők számára is, legalábbis mint vidékfejlesztési modell, reális alternatíva. Szerinte, amit a társadalom számára ajánlanak, az tudományosan is megfogható. „Ha ezt egy megfelelő politikai erő felvállalja, mi boldogan rendelkezésre bocsátjuk, mert a vidék fejlődésének a megoldását hordozza magában a struktúra” – mutatott rá az agrármenedzser.

Az egyik nyilatkozó szerint könnyebb kiszűrni a nem közéjük valókat, azokat, akik nem hajlandók a csoportért tenni, akiket nem a munka, csupán a „jutalom” érdekel. Egy jól működő szervezet lentről építkezik, ahol az alapokat az erkölcs, a tudás és a munka szeretete adja. Nem véletlen, hogy a megvizsgált ökofalvak csak azokat fogadják be, akik elfogadják a létező normákat, és személyiségükből adódóan többletet visznek a formálódó közösségbe.

Biofalvak hálója, hátizsákos utazóknak

Világszerte egyre több az önfenntartáson alapuló biofarm, a www.helpx.net pedig egy olyan internetes adatbázis, amely összegyűjtötte erről a legfontosabb adatokat. A honlapon az érdeklődő regisztrálhat, megnézheti a települések, közösségek ajánlatait, ahova önkéntesként rövidebb időre el is látogathat azután, hogy levélben egyeztették a részleteket. A befogadók átlagosan napi négyórás segítséget várnak, s ennek fejében étkezést és szállást adnak az utazónak.

Magyar Hírlap