Hetedik alkalommal rendeztek méhésztalálkozót a hétvégén Székelyudvarhelyen, a polgármesteri hivatal dísztermében. Az eseményen kétszázötven szakember és méhész vett részt Kovászna és Hargita megyéből, de a találkozó szervezője – az Udvarhelyszéki Örösi Méhész Egyesület – több neves hazai és anyaországi előadót is meghívott a rendezvényre. A résztvevők a belépti díjon kívül egy-egy üveg mézet is hoztak, és a szervezők javaslatára a Dévai Szent Ferenc Alapítvány pártfogoltjainak ajánlották fel.Ádám József, a székelyudvarhelyi méhészegyesület elnöke a Krónikának elmondta, a találkozó célja a tapasztalatcsere mellett a méhészeti teendők, a méhbetegségek számbavétele volt. Meghívták Bross Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökét, aki az Európai Unió méhészeit fenyegető veszélyekre hívta fel a jelenlevők figyelmét.

Ádám József a tavalyi év méhészeti eredményeiről is beszámolt. Elmondta: 2009 kiváló év volt a méhészek számára. Több mézet tudtak pergetni, mint az elmúlt években, ráadásul az erdei málnák és a havasi legelők virágairól is gyűjtöttek a méhek, amire átlagban csak tízévente adódik lehetőség. Kifejtette, hogy a hazai méz iránt növekszik a kereslet. A növekvő igény Ádám szerint feltehetően a nemzetközi sikernek tudható be, hiszen a hazai méhészek az Apimondia elnevezésű nemzetközi méhészkongresszusról arany- és ezüstérmekkel tértek haza az elmúlt évben. A siker másik kulcsa, hogy a méhészek megértették a gyógyszermentesség lényegét a méhek gondozásában, tehát nem használnak antibiotikumot, és azon dolgoznak, hogy természetes módon felerősítsék méhcsaládjaikat.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, előadásában arra kívánta felhívni a helyi gazdák figyelmét, hogy a szakmának mára új kihívásoknak kell megfelelnie. „Környezetünk folyamatos változása következtében legyengülnek, elpusztulnak a méhcsaládok. Ennek oka a globális felmelegedés: hosszabbak, szárazabbak lettek a nyarak, ennek következtében a méhek kevesebb hasznot, azaz mézet hoznak a méhész számára” – mondta a magyarországi szakember.

A méhcsaládveszteség másik oka, hogy egyre nagyobb területeken jelentek meg a növényvédelemben a rovarölő csávázószerek, de a génmódosított növények elterjedése is akadályozza a minőségi méz termelését. Kérdésünkre, hogy a fenti porblémák ellen miként védekezhet a méhésztársadalom, az elnök elmondta: csak uniós szintű méhészösszefogással lehetne rábírni a politikusokat, hogy betiltsák, vagy legalább visszaszorítsák az említett szerek használatát.

Rámutatott továbbá: az erdélyi és magyarországi méhészkedés között az a legnagyobb különbség, hogy a magyarországi méhészek általában nem vándorolnak. Az erdélyiek azonban 500–600 kilométereket vándorolnak. A vándoroltatás többletköltséget jelent, ezért náluk továbbra is kevesen foglalkoznak vele.

A piaci lehetőségeik viszont egyformák, hiszen mindkét ország az Unió keretében értékesíti a mézet. Magyarország a megtermelt méz 80-90 százalékát exportálja, Romániából viszont egyelőre jóval kevesebb a kivitel. A szakember szerint ezt a piacot jelenleg a kínai méz veszélyezteti, hiszen a kínai mézbehozatal újra megélénkült: az ázsiai ország tavaly hatszor annyi mézet exportált az Európai Unióba, mint négy évvel ezelőtt.

forrás: Krónika.ro