Túl van a közigazgatási egyeztetésen, így hamarosan hatályba léphet a kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés könnyítését célzó rendelettervezetet. Az FVM képviselői több kedvező javaslatot is beépítettek a tervezetbe, azt azonban még nem tudni, hogy mennyire vették figyelembe a módosítást kezdeményező civil szervezetek észrevételeit.A jogszabály-módosítási csomagot ötvenhárom civil szervezet tavaly májusban nyújtotta be az agrárminisztériumnak. Céljuk elsősorban a kistermelők szűkös értékesítési lehetőségeinek bővítése volt. Így a vidék gazdasága plusztámogatás nélkül is fellendülhet, és a fogyasztók könnyebben juthatnak jó minőségű hazai élelmiszerekhez.

A módosítás célja

A civilek a jogszabály-módosítással többek közt azt szerették volna elérni, hogy a kistermelői feldolgozott élelmiszerek a helyi boltokba, éttermekbe is bekerülhessenek. Az is a célok közt szerepelt, hogy az adott településen működő üzletek mellett helyi boltnak minősüljenek az ötven kilométeres körzetben található egységek is. További cél volt egy kistermelői és magánházi szintű, Jó Higiéniai Gyakorlat létrehozása, és a helyi rendezvények kóstoltatási és cserebere-akcióit megkönnyítő AGORA bevezetése is.

Szabadkai Andreától, a Szövetség az Élő Tiszáért (SZÖVET) programvezetőjétől megtudtuk: a falusi vendégasztal szolgáltatás várhatóan bekerül a rendeletbe. A kistermelők emellett alaptermékeket és feldolgozott termékeket is értékesíthetnek majd az adott megye és a szomszédos megyék boltjai, vendéglátó egységei számára, valamint budapesti végső fogyasztók, fővárosi kiskereskedelmi és vendéglátó egységek részére. A szövetség várakozásai szerint a módosítás után saját gazdaságukból, vagy házhozszállítással nyers húst is árulhatnak a kistermelők, a sertésből készített élelmiszereket pedig alapos hőkezelés után trichinella vizsgálat nélkül (házi vágás) is eladhatják a falusi vendéglátók vendégeinek. További változás, hogy a kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint házastársa, élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti (eddig mindnek külön ki kellett váltania a kistermelői engedélyt). A módosítás után a kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés kategóriájába valószínűleg a méz mellett a méhészeti termékek is bekerülnek, emellett a strucc- és emutenyésztők, valamint az ilyen termékeket feldolgozók előtt is megnyílik a lehetőség, hogy kistermelők legyenek. További eredmény, hogy a gyártmánylapot egyszerűbb adatokkal kell majd vezetniük a kistermelőknek (falusi vendégasztal szolgáltatóknak nem kell vezetni).

Nem kerülhetett bele a rendeletmódosításba a bor és pálinka kistermelői értékesítésének lehetősége; ezeket a módosításokat a bortörvény és a jövedéki törvény keretein belül kell továbbvinni. Nem szerepelhet a módosításban a termelői vásár kategória sem, ezeket a piac és vásár szabályait leíró rendeletekben kell meghatározni – közölte a SZÖVET szakértője.

A kistermelői mennyiség várható változásai

Egy kistermelő havonta legfeljebb hat sertést vagy két szarvasmarhát vagy hat juhot vagy hat kecskét vagy hat struccot vagy hat emut vágathat le. Hetente legfeljebb száz kilogramm savanyúságot, száz kilogramm növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket, valamint ötven kilogramm egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet.

Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogram-vezetője szerint a mostani módosítás jelentős változásokat hoz a kistermelői gyakorlatban, ám további területeken is szükség lesz közös munkára a szakhatóságokkal. Ennek oka, hogy több jogszabály is érinti a kistermelői élelmiszer-előállítás és értékesítés területét, ám az nem mindig tisztázott, hogy adott élethelyzetben melyik szabály erősebb. Ez a jogbizonytalanság az egész szektort megviseli, elbátortalanítva a kistermelői tevékenységben megélhetést kereső termelőket.

A szakembertől megtudtuk: a kistermelői rendelet végrehajtási utasítását is a civilekkel közösen alakítja ki a szakhatóság. Az ellenőrző szervezeteknek szóló, konkrétumokat tartalmazó végrehajtási útmutatót a civilek állítják majd össze, a hatóság pedig ezt alapul véve dolgozza ki a rendelet végrehajtási utasítását.

A kistermelői rendelet módosításának tervezetét a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (FATOSZ), a SZÖVET, a Védegylet, az Agrárkamara, és a Jövő Nemzedék OBH is véleményezte. Azt azonban még a szervezetek sem tudják, véleményük mennyire épült be a hatályba lépő rendeletbe.

Szemelvények a szervezetek véleményéből:

FATOSZ:

- A falusi vendégasztal szolgáltatás keretében fogyasztásra adott élelmiszerek ne minősüljenek közfogyasztásra adott élelmiszernek. Így a vendéglátó pálinkával, borral is megkínálhatja vendégét.

- A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított élelmiszert falusi vendégasztal szolgáltatás keretében is értékesíthesse.

SZÖVET:

- Falusi vendégasztal során tizenöt helyett legfeljebb napi tizenhat vendégének értékesíthessen élelmiszert a szolgáltató.

-A minisztérium javaslata szerint visszaáll az alkalmi rendezvényekre a kitelepülésidíj-fizetési kötelezettség, alkalmanként tizenötezer forintos díjjal. Ezt a 2009 októberében megszüntetett díjat a SZÖVET és a gazdák véleménye szerint nem szabad újra bevezetni. Alternatív megoldás volna, ha csak a szervezőknek kellene tizenötezer forintot fizetniük, függetlenül a kitelepülők számától.

A jogszabály-módosítási munkák, és a jogbiztonság érdekében megkért hatósági állásfoglalások mostantól nyomon követhetőek a SZÖVET honlapjának “jogsegély” menüpontjában is, amelyet a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) támogatásával hozott létre a szervezet.

Forrás: Vállalkozói Negyed