A méhészeknek részben a sorozatos mézbotrányoknak köszönhetően is, összességében gyenge közepes termést hozott a múlt év, tavaly ugyanis 22-23 ezer tonna méz készült – közölte Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az MTI érdeklődésére. (A méhészetek 2008-ban mintegy 28 ezer tonna mézet termeltek.)Az aszályos tavasz rányomta bélyegét az egész év méhészetére. A rövid gyökérzetű lágyszárú növények – például a repce, a selyemkóró, a napraforgó – szinte semmit sem mézeltek. Az akác viszont mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően nem sínylette meg a szárazságot, sok mézet adott. Az elmúlt 5 évhez viszonyítva, a tavalyi export mennyisége volt a legkisebb, mindössze 15.400 tonna méz hagyta el az országot a 2008-as mintegy 25.500 tonnával szemben.

A méz felvásárlási ára – a kisebb termésnek köszönhetően – tavaly magasabb volt, mint a megelőző évben. A friss pergetésű mézek megjelenésétől kezdve – a múlt év májusától – egészen mostanáig, stabil maradt a felvásárlási ár, ami még sohasem fordult elő Magyarországon. Ehhez hozzátartozik, hogy a méhészek nem egyszerre dömpingszerűen, hanem szakaszosan értékesítették mézüket. A virágmézért kilogrammonként 600 forintot, az akácmézért 800 forintot fizetnek a nagybani felvásárlók. Üvegbe csomagolva, azaz közvetlen értékesítésnél, még ennél is magasabb az ára.

A fogyasztásban a méz árának emelkedése nem érződött, hiszen továbbra is nőtt a méz iránti kereslet Magyarországon. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás már meghaladta a 0,5 kilogrammot, amely azonban még mindig alacsonyabb 0,7 kilogrammos uniós átlagnál.

A valós keresleti-kínálati viszonyokhoz igazodó világpiaci mézár magas, jelenleg 3 dollár körül van kilogrammonként. A bizonytalan eredetű és minőségű mézek ára – amelyek főleg az ázsiai térségből származnak – 1,2-1,5 dollár körül ingadozik.

A magyar méztermés 80 százaléka exportra jut. A magyar méz a drágább kategóriába tartozik. Magyarország tavaly 460 tonna mézet importált, amely jelentős csökkenést mutat a korábbi éveihez képest, volt amikor a 3.000 tonnát is elérte. A tavalyi mennyiség megfelel a 90-es évek szintjének.

Bross Péter szerint a méhek telelése jól sikerült, nincsen országosan tapasztalható jelentősebb méhveszteség. A változatos időjárású tavaszban egyenletesen, szépen fejlődtek a méhcsaládok és a méhészek várják a jó időt, hiszen most kezd virágozni az első mézet adó méhlegelő, a repce. Az OMME elnöke felhívta a gazdálkodók figyelmét arra is, hogy a növényvédelmi munkák tervezésekor fokozott tekintettel kell lenniük a méhek, és az egyéb vadon élő, de a növények beporzásához elengedhetetlenül szükséges rovarok védelmére. Ezért kért minden érintettet, hogy a virágzó kultúrákban ne használjanak “méhekre kifejezetten veszélyes” növényvédő szereket.

Forrás: MTI / Gazdakör