Az idei akácméz harmada-negyede csak a tavalyinak az esőzések következtében, ez 6,5-7 milliárd forint árbevétel-kiesést okoz a méhészeknek – mondta Bross Péter, a Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.  “Még az öreg méhészek sem emlékeznek ilyen rossz évre mint az idei, általában 50 évente van ilyen rossz évük a méhészeknek” – mondta Bross Péter.Az akácmézből, amelynek idei szezonja már lezárult, körülbelül 2-3 ezer tonna lett, szemben a tavalyi tízezer tonnával. A méhészek árbevétele csaknem 20 milliárd forint szokott lenni évente, ebből csak az akácméz értékesítéséből 10 milliárd forint.

A vegyes méznél még nem becsülhető a kár, de Bross Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az akácvirágzás utáni “méhlegelőket” is súlyosan károsította a sok víz. A legfontosabb szántóföldi mézelő növény, a napraforgó például nagyon sok helyen víz alatt van, nem fejlődik, illetve sok hektáron ki is pusztul. A hárssal pedig az a gond, hogy nem tudnak a méhészek az erdőkbe vonulni, mivel a legtöbb állami erdő le van zárva a vihar nyomán kialakult életveszélyes helyzet miatt.

Eddig 150 méhészet jelezte, hogy olyan helyre pakolták le a kaptárakat, ahonnét elsodorta azokat a víz, illetve a kaptárak víz alá kerültek, az ebből adódott kár összesen körülbelül további 300 millió forint – tette hozzá az OMME elnöke.

Mézüket eszik a méhek, az eső miatt pedig nem tudnak pergetni a méhészek – mondta az MTI-nek Mészáros János, a somogyi Zselici Méhész Egyesület elnöke. Hozzátette: míg tavaly méhcsaládonként átlagosan 15-20 kilogramm akácméz jöhetett össze, az idén legfeljebb csak 8-10 kilogramm. A 15 ezer magyarországi méhészből ez 10 ezret biztosan érinthet, ezek a méhészek Mészáros János szerint most szinte csődöt jelenthetnek.

Somogyban a hársmézben még reménykednek, a hárs begyűjtése ugyanis még hátra van – mondta a Zselici Méhész Egyesület elnöke.

Klenáncz József, az évente 20-25 ezer tonnás átlagos magyarországi méztermésből általában összesen 1.000-1.200 tonna mézet kibocsátó Klenáncz Méhészet vezetője is megerősítette az OMME elnökének szavait, mondván: az idei évet még becsülni sem lehet. Kiemelte: az akácméz a legértékesebb és a legkeresettebb magyarországi méz, ezt használják a rosszabb minőségű mézek feljavítására is. Ez a méz most “eltűnt” a piacról a szokásoshoz képest sokkal hígabb minőségű, és csak minimális mennyiségben előállított akácméz miatt.

Klenáncz József szerint a mézhiány következtében a mézexportőr Magyarország az idén mézbehozatalra szorulhat.

A méhek is veszélyben vannak – hívta fel a figyelmet a méhész -, ugyanis a rosszabb táplálkozás miatt télen könnyebben elpusztulhatnak, ez esetben még a növények jövő évi beporzásának elmaradása is további károkat okozhat.

A méhészeknek évek óta közvetetten járó, méhcsaládonkénti 5 euró előfinanszírozásos támogatás, tehát nem jelent többletet, és a méhészek nem is áltatják magukat, hogy az ország jelenlegi helyzetében bármilyen pluszforrásra számítsanak – mondta Bross Péter. Éppen a napokban kérték azonban az illetékes állami szervtől, hogy a rendkívüli évre tekintettel idén hosszabbítsák meg a selyemkóró július 15-ig tartó irtási határidejét. A selyemkóró ugyanis az akác utáni legfontosabb növény a méheknek, de mivel gyomnövény, a parlagfűhöz hasonlóan irtani kell – tette hozzá az OMME elnöke.

Magyarországon 967 ezer méhcsalád van, egy méhcsaládban pedig éves szinten átlagosan 50-60 ezer méh az OMME 2009-es adatai szerint.

Forrás: MTI