A megkérdezett kistermelők, idegenforgalmi szakemberek egybehangzóan állítják, jelentősen növelheti forgalmukat az a közelmúltban hatályba lépett rendelet, amely lehetővé teszi, hogy éttermekbe és közintézményekbe is szállíthassanak termékeikből, többek között zöldséget, gyümölcsöt, mézet és lekvárt is.A falusi vendéglátásnak pedig az adhat lendületet, hogy bevezették a vendégasztal fogalmát, ami azt jelenti, hogy a saját gazdaságban előállított termékekkel naponta 16 főt vendégül lehet látni. Az ágazatban dolgozók szerint nemcsak a piacokon, hanem a vendéglátásban is erősödik az igény a házi ízekre, a finomságokat egyre többen hajlandók jól megfizetni. Az állatok vágására vonatkozó szigorú előírások továbbra is megmaradnak, de sok állat-egészségügyi szakember attól tart, hogy lesznek, akik a lazított szabályok mögé bújva akarnak majd például húsfeldolgozót működtetni.

Csak Lenti térségében több száz olyan kistermelő van, aki az elmúlt években piac híján nem tudott előbbre lépni – mondta el lapunknak Tihanyi Vendel, két dél-zalai kistérség agrármenedzsere -, erre pedig már csak a munkanélküliség csökkentése miatt is nagy szükség volna. A termelők piacra jutásának megszervezését már több dunántúli kistérségben megkezdték, ezek tapasztalatait felhasználva Lenti vidékén szeptemberig olyan rendszert alakítanak ki, amelynek révén a termelők érdemben bekapcsolódhatnak például a közintézmények – bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak – ellátásába. A szervezettség azért is fontos – tette hozzá Tihanyi -, mert így sokkal könnyebben lehet betartatni az állat- és növény-egészségügyi előírásokat is.

Mohos Zoltán körmendi termelő már négy térségbeli üzlettel, vendéglővel, illetve intézménnyel meg tudott állapodni a szállításról, ez azt jelentheti, hogy minden háztáji portékájának biztos piaca lesz, sőt az eddig bérbe adott földet is maguk tudják hasznosítani. Ha minden összejön, a gazdaságból az egész család megélhet, a folyamatos szállítás garantálásához persze a feldolgozókapacitást is bővíteni kell. Korábban a szombathelyi és a balatoni piacokra vitték termékeiket – mondta el Mohos -, ám mindig bizonytalan volt, hogy mit és mennyiért tudnak majd eladni. A Balatonfüreden két vegyesboltot és egy büfét működtető Császár János szerint a kisebb üzletek csak akkor képesek felvenni a versenyt a multikkal, ha különleges, házi készítésű termékeket is árulnak; mint elmondta, kisebb tételeket eddig is sokan vettek helyi termelőktől, de ezek az ügyletek sok esetben hagytak maguk után törvényi kívánnivalókat. Az elmúlt hetekben csaknem egy tucat termelővel állapodtak meg a rendszeres szállításról, a házi termékeket a termelők nevének feltüntetésével külön üzletrészben árulják (a szerződéskötés előtt mindenhol megvizsgálták az előállítás körülményeit és a folyamatos szállítás feltételeit). Az első tapasztalatok rendkívül kedvezőek: a házi szörpök, savanyúságok, a frissen darált paprika, a túró és a tejföl pár óra alatt elfogytak.

Badacsonyban eddig sem sok vendég maradt éhesen – mondta el Karajos Lajos badacsonytördemici borosgazda -, sok borkimérésben asztalra került a házi kolbász, a töpörtyű, sőt még a halászlé is. Ellenőrzéstől tartva azonban ezt nem lehet rendszeresíteni, nagyobb létszámú csoportot meg végképp nem lehet így fogadni. A környéken volt rá példa, hogy a borosgazdát megbüntették, mert asztalhoz ültette vendégeit. Most viszont már a szállóvendégeiknek is tudnak étkezést kínálni, ami érzékelhetően növelte a forgalmat az elmúlt időszakban.

Csoma Mihály körzeti állatorvos szerint mindig lesznek olyanok – a Balaton-felvidéken és másutt is -, akik megpróbálják kijátszani a jogszabályokat, a térségben is volt rá példa, hogy valaki úgy belejött a kolbászgyártásba, hogy a pincét is füstölővé alakította. Csoma hozzátette, kétségtelen, hogy az új rendelkezés fokozott figyelmet és a korábbiaknál is hatékonyabb ellenőrzést követel a hatóságoktól.

Forrás: Index, Gazdakör