A falvakban egyre többen hagynak fel az állattartással. A KSH legutóbbi országos felmérésének részadatai is ezt támasztják alá. Befejeződött a Központi Statisztikai Hivatal általános mezőgazdasági összeírása. Utoljára tíz éve készült hasonló átfogó felmérés. A mostani összeírás adatainak összesítése még zajlik, de az már a részeredményekből is egyértelműen kitűnik: drasztikusan tovább csökkent a haszonállat-tartás.Az általános mezőgazdasági összeírás azokra a gazdaságokra terjed ki, amelyek területe gyümölcsös és szőlő esetén legalább 500 négyzetméter, üvegház vagy más védőtakarás alatti termesztőterületnél pedig 100 négyzetméter. A mezőgazdasági haszonállat-állomány „mérési küszöbe legalább egy nagyobb haszonállat (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly, strucc), 50 tyúk, illetve más baromfi, 25 házinyúl, 25 prémes állat, 25 húsgalamb vagy 5 méhcsalád.

Bükkszenterzsébeten Ipacsné Lendvai Zsanett járta végig a portákat, hogy kitöltse a helybeliekkel a kérdőívet, amelynek kérdéseire egyébként a törvény szerint kötelező a válaszadás. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a csaknem háromszáz háztartásból mindössze 43 felelt meg a fent részletezett kritériumoknak. Tapasztalatait így összegezte: – A veteményeskerteket mára csak néhány idős ember műveli, haszonállatot pedig alig tartanak. Anyósom mesélte, hogy tíz évvel ezelőtt ő végezte a hasonló összeírást, s ahhoz képest is óriási a csökkenés. Az egyetlen pozitív változás, hogy a cigányok lakta részeken több háztartásban is nevelnek sertést. Ez korábban egyáltalán nem volt jellemző.

Istenmezején négy körzetre osztották a települést, az egyikben Hajdúné Asztalos Katalin végezte az összeírást. Ő is arról számolt be: a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest itt is sokat romlott a helyzet. Mára a háztartások elenyésző részében tartanak haszonállatot, s abból is többnyire csak baromfit.

Juhász László, Bükkszenterzsébet polgármestere – aki egyébként állatorvos – már tavaly is figyelmeztetett, hogy a környéken nagyon sokan felhagytak a jószágneveléssel. Az összeírás mindezt alátámasztotta. A téeszek felszámolásával gyakorlatilag megszűnt az állattartás, az idősebbek már „háztájiban” sem vesződnek ezzel, a fiatalok pedig nem is értenek hozzá. Ma már sokan csak hobbiállatot tartanak vidéken is.

Kovács Tamás bükkszenterzsébeti juhász évek óta panaszkodik, hogy gyér idők járnak az állattartókra. Néhány éve karácsony táján ezer forintot is megadtak a juh kilójáért, most jó, ha pár száz forintot fizetnek. A vágóállatok termelői ára egyébként idén tavasszal 9,5 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához viszonyítva. Minden jelentősebb állatfaj ára csökkent, a legnagyobb mértékben – 17 százalékkal – a vágósertésé, kevésbé a vágómarháé és a vágóbaromfié, 4,7, illetve 3 százalékkal.

Ismét szabad a házi disznóvágás

Kedd óta hatályos az a rendeletmódosítás, ami lehetővé teszi, hogy a kistermelők az állati alaptermékeket (tej, tojás, nyers hús) és a feldolgozott kistermelői termékeket (sajt, lekvár, kolbász) közvetlenül értékesítsék akár üzleteknek, vagy a közétkeztetés részére. Ugyancsak könnyítés, hogy ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágásánál a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél ezután nem kell a vágásnál a hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni legfeljebb heti 50 darab házityúk-féle, 25 darab víziszárnyas vagy pulyka, 13 darab nyúlféle vágásánál. Újra lehet disznót vágni – ezt is tartalmazza a módosítás. Eddig ugyanis tiltották az otthoni disznóvágást, és tiltották a házilag előállított aszalt és füstölt áruk értékesítését is. Az más kérdés, hogy ezt azok, akik még saját részre nevelnek jószágot, mennyire vették komolyan. Mint ahogy az is kérdéses, a jogszabályváltozás hozzájárulhat-e az állattartási kedv fellendüléséhez.