Kevesebb méz, magasabb árak

akácA kivitelre jutó méz külföldi fogyasztói árának sokszor csak a húsz százalékát kapják a magyar méhészek, hiányzik az összefogás. A hazai piacon túlsúlyba került az akácméz, míg az aszályt kevésbé tűrő repcéből sokkal kevesebb méz került a polcokra. A kisebb termés azonban feljebb tornázta a méz felvásárlási árát.Az egy főre jutó éves fogyasztás már meghaladta a fél kilogrammot, az uniós átlag 0,7 kilogramm. Míg tavaly az aszály okozott problémát a méhészeknek, az idén a csapadékos időjárás nehezíti meg a méhcsaládok helyszínre – például a repcetáblák közelébe – szállítását, bár az ágazat szempontjából a csapadékos idő még mindig jobb, mint a szárazság.

„A méhészeknek összességében gyenge közepes termésű év volt a tavalyi, mivel az azt megelőző évben termelt huszonnyolcezer tonna mézhez képest tavaly csak 22-23 ezer tonna méz készült” – mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A szakember szerint a legnagyobb gondot a múlt évben az aszályos tavaszi időjárás okozta, így a rövid gyökérzetű, lágy szárú növények – például a repce, a selyemkóró, a napraforgó – szinte semmi mézet nem adtak. Az akác viszont mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően nem sínylette meg a szárazságot, sok mézet adott. A méz felvásárlási árára azonban jótékonyan hatott a kínálat szűkülése. A távirati iroda adatai szerint a virágmézért kilogrammonként hatszáz forintot, az akácmézért nyolcszáz forintot fizetnek a nagybani felvásárlók, azonban üvegbe csomagolva, tehát közvetlen értékesítésnél már magasabb az ára.

A fogyasztásban a méz árának emelkedése nem érződött, mivel továbbra is nőtt a méz iránti kereslet hazánkban. Az egy főre jutó éves mézfogyasztás már meghaladta a fél kilogrammot, az uniós átlag 0,7 kilogramm. A méz felét közvetlenül, míg a másik felét az élelmiszerüzleteken keresztül értékesítik. A hazai méz mintegy nyolcvan százalékát exportálják, elsősorban az olasz, a német és a francia piacra. Bross Péter szerint a kivitelre jutó méz külföldi fogyasztói árának sokszor csak a húsz százalékát kapják meg a magyar méhészek, mert a rendszerváltás óta nem sikerült még a szakmának összefognia és egységesen lobbiznia a magasabb felvásárlási árért.

A világpiaci mézár három amerikai dollár körül mozog kilogrammonként, a bizonytalan eredetű és minőségű mézek ára – amelyek főleg az ázsiai térségből származnak – 1,2-1,5 dollár körül ingadozik. (Az elmúlt öt évhez viszonyítva a tavalyi export mennyisége volt a legkisebb, mindössze tizenötezer tonna méz hagyta el az országot a 2008-as huszonötezer-ötszáz tonnás mennyiséggel szemben. A méz felvásárlási ára azonban – a kisebb termésnek köszönhetően – tavaly magasabb volt, mint a megelőző évben.).

“A magyar méz renoméja egyébként kitűnő külföldön. A korábbi mézhamisítási botrány csak hazánkra volt jellemző, és az sem a szakmára, inkább azokra a kereskedőkre, akik tisztességtelenül üvegezték a hamisítványokat” – hangsúlyozta az OMME elnöke. Magyarország tavaly négyszázhatvan tonna mézet importált, ami jelentős csökkenés a korábbi évekhez képest, mert volt, amikor a behozatal a háromezer tonnát is elérte.

„Az importmézről nem rendelkezünk adatokkal, így azt sem tudjuk, hogy ez a mennyiség hordós vagy üveges kiszerelésben kerül-e Magyarországra. Ezek nagy része a nagy élelmiszerláncok polcairól jut a vásárlók asztalára” – mondta Bross Péter. A méhek telelése jól sikerült, s a méhészeti egyesület elnöke szerint nincsen országosan tapasztalható jelentősebb méhveszteség. A változatos időjárású tavaszban egyenletesen, szépen fejlődtek a méhcsaládok, és a méhészek várják a jó időt, hiszen most már virágzik az egyik legtöbb mézet adó növény, az akác.

Forrás: Agroline

Szólj hozzá!

Your email address will not be published. Required fields are marked *


*

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>