Ma reggelig közel 700 megbetegedést regisztráltak a német EHEC baktérium által okozott véres hasmenés járvánnyal összefüggésben. A járványban eddig 4-en vesztették életüket, mindannyian középkorú nők. A súlyos, életveszélyes állapotban lévők száma 140.

Nagyon úgy tűnik, az országhatárok sem képesek megállítani a problémát: már Nagy-Britanniából, Svédországból, Dániából és Hollandiából is jeleztek fertőzéseket.

A jelenség sajnos nem egyedi és számomra több kérdést is felvet:

1.       A baktérium, ami a fertőzést okozza, a nagyüzemi élelmiszerekben gyakran problémát okozó Eserichia coli EHEC elnevezésű variánsa (Enterohaemorrhagic Escherichia coli). Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Németországban is több száz esetet regisztrálnak évente. A kórokozó leggyakrabban a szarvasmarha trágyával kerül az élelmiszerekbe, természetesen a nagyüzemi tartás és technológiai hibák miatt. A pontos típusról egyelőre csupán találgatások vannak, de az már látszik, hogy ellenálló a penicillin és cephalosporin antibiotikumokkal szemben. Ez nagyban megnehezíti a védekezést. Az sem kizárt (figyelembe véve, hogy milyen gyorsan terjed és milyen agresszívan fertőz) hogy a már ismert baktérium egy ezidáig ismeretlen mutációjáról van szó. Milyen törvényi, technológiai, ellenőrzési változtatások kellenének végre, hogy ezek ne forduljanak elő évről-évre?

2.       A járvány közel egy hete ütötte fel a fejét, Schleswig-Holstein tartományból indult ki, és feltételezik, hogy a helytelenül trágyázott zöldség okozhatta. Számomra rettentő lehangoló az a tény, hogy több mint egy hét alatt nem sikerült kideríteni, hogy milyen baktérium, milyen élelmiszerrel, milyen forrásból fertőzött meg ennyi embert… Hol van ilyenkor az olyan híres európai élelmiszerbiztonság és riasztási rendszer?

3.       Harmadrészt kíváncsi lennék, hogy Magyarországon van-e annak bármi esélye, hogy megjelenjen a járvány? Ha a multikon keresztül hozzánk is került a fertőzött zöldségekből (jelen állás szerint spanyol salátauborka), akkor mennyi idő lesz, mire lekerül a polcokról? Órák, napok, hetek? Hol van ilyenkor a magyar élelmiszerbiztonság? Hol van a kommunikáció, a tájékoztatás?

4.       Néhány cég felelőtlensége, a hatóság késlekedése, tohonyasága, a tájékoztatás hiánya vajon mekkora kárt fog okozni a német piacra beszállító (köztük sok magyar) mezőgazdasági termelőnek?

Amíg a tényekre végre fény derül, addig is néhány jótanács a megelőzésre:

-  Vásároljunk megbízható forrásból, helyi termelőktől, piacon. Kerüljük az import zöldségeket-gyümölcsöket, minél messzebbről, minél egzotikusabb országból származik, annál nagyobb kockázatot jelent.

- A friss zöldséget és gyümölcsöt mindig alaposan mossuk meg fogyasztás, feldolgozás előtt!

- Kerüljük a nyers húst tartalmazó ételeket, a nyers hús feldolgozásához használt eszközöket (kést, vágódeszkát) mindig kezeljük elkülönítetten és használat után alaposan tisztítsuk meg.

-  Nyers hús darabolását követően alaposan mossunk kezet.

-  Öt év alatti gyerekek és a legyengült immunrendszerű betegek esetében különösen figyeljünk oda a higiéniára. Ha hasmenéses tüneteket tapasztal, azonnal forduljon orvoshoz!