Az Európai Unió kilenc tagállama, Bulgária, Dánia, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Románia, Spanyolország, Egyesült Királyság és Magyarország vett részt abban az Interpol és az Europol által koordinált egyhetes ellenőrzési akcióban, amelynek célja a hamisított és gyenge minőségű élelmiszeripari termékek felderítése volt. A programban résztvevőként közreműködött még Törökország, valamint egy hasonló afrikai akció előkészítésének szándékával megfigyelőként csatlakozott a Kongói Demokratikus Köztársaság is.

Az Interpol és az Europol honlapján is olvasható sajtóközlemény szerint a 2011. november 28-a és december 4-e között lebonyolított Operation Opson (az ógörög kifejezés élelmiszert jelent) lebonyolításában a részt vevő államok rendőri, pénzügyőri, vámhatósági, valamint élelmiszer-felügyeleti szervei vettek részt. Az ellenőrzésekre reptereken, kikötőkben, üzletekben és piacokon került sor.

A tíz országban – az akciót koordináló két nemzetközi szervezet szakértőinek támogatásával – egy hét alatt 30 tonna hamisított paradicsomszószt, 77 ezer kilogramm hamis sajtot és 30 ezer darab hamisított édességet foglaltak le. Ezenfelül előkerült 13 ezer üveg olívaolaj, 12 ezer üveg bor, 5 tonna hal és tenger gyümölcsei, amelyek nem feleltek meg a minőségi követelményeknek. Nagyobb mennyiségű hamis kaviár ügyében is folyik még a vizsgálat. További adatokat a nyomozások lezárását követően fognak nyilvánosságra hozni.

Az Interpol közleményében hangsúlyozta, a hamis és gyenge minőségű élelmiszerek fogyasztása komoly egészségügyi kockázattal jár, ezek esetében ugyanis sem a gyártási folyamat, sem a csomagolás, tárolás során nem ellenőrzik, hogy azok az elvárt minőségi, higiéniai követelményeknek megfelelnek-e. Éppen ezért az akció alapvetően arra szolgál, hogy a fogyasztókat megvédjék a potenciálisan veszélyes termékektől, egyúttal felhívják a figyelmet a problémára.

Az Europol szellemitulajdon-védelmi vezetője, Chris Vansteenkist az akció eredményei alapján közölte, a lefoglalt mennyiségek igen riasztó képet festenek a piaci forgalomba kerülő veszélyes élelmiszerek arányáról. A szakértő szerint a tapasztalatok azt bizonyítják, szoros együttműködésre van szükség a nemzeti és nemzetközi hatósági szervek között annak érdekében, hogy az illegális élelmiszeripari tevékenységeket fel tudják számolni.

Forrás: elemiszer.hu

A változáshoz szükséges, hogy legyen helyi értékesítés, feldolgozás, kézzelfogható magyar termék. A Kométa fejlesztése hozzájárul a minőségi magyar húsfeldolgozáshoz. Az elmúlt években, évtizedekben a magyar mezőgazdaság az alapanyag-termelés felé mozdult el. Mindenki számára világossá vált, hogy ez az út járhatatlan. Az alapanyag termelés a gyarmatok jellemzői. A monokultúrás gazdálkodás, és az alacsony feldolgozottsági szintű termékek előállítása idegen a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar évszázados hagyományaitól – hangsúlyozta Kardeván Endre. Kaposváron az új szalámi érlelő üzem, és a felújított sertésvágó, húsdaraboló, húscsomagoló üzem átadásával a Kométa ’99 Zrt. további munkahelyeket teremt. A jelenleg 600 embert foglalkoztató vállalat Kaposvár és Somogy megye egyik legnagyobb munkaadója. A Kométa évi 800 ezer darab, hazai tenyésztőtől származó sertést dolgoz fel, és 20 ezer tonna húskészítményt állít elő. Az elmúlt tíz évben a cég beruházásainak értéke meghaladta a 8 milliárd forintot, amelyhez közel 1 milliárd forint támogatást nyertek.

Az avatás után Szita Károly, Kaposvár polgármestere elmondta, hogy több éves előkészítést követően elindult a Kaposvári Élelmiszeripari Program, melynek fő célja, hogy a helyi termelők Kaposváron készített, egészséges élelmiszerekkel lássák el a hazai piacot. Ezzel a lépéssel lehetővé válik, hogy a kaposvári élelmiszeripar a helyi gazdaság motorjává váljon.

A Pikker Kft. fejlesztéseivel elérte, hogy az elsődlegesen feldolgozott tőkehúson kívül a jövőben magas szinten feldolgozott húskészítmények széles választékával lépjen ki a meglévő piacaira, és hódítson meg újakat itthon és külföldön egyaránt. A beruházás értéke megközelíti az 1,2 milliárd forintot, amelyből 400 millió forint az EMVA keretéből elnyert támogatás. A magyar tulajdonban lévő Pikker Kft. a bólyi húsüzem megvásárlásával mérföldkőhöz ért, nemcsak a vállalat, hanem a térség életben is. A fejlesztés eredményeként 70 új munkahely jön létre, így a mohácsi és a bólyi üzemben együttesen 160 embernek adnak munkát.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

A piactéri üzlet átvizsgálását követően a hatóság munkatársai a vállalkozó raktárában is ellenőrzést tartottak. Összesen mintegy 5800 darab – 2900 kilogramm – terméket foglaltak le és semmisítettek meg.

A közlemény szerint az eredeti jelölések eltávolításához különféle módszereket alkalmaztak: egyes esetekben a konzervdobozok fedlapját fémszínű festékkel festették le, így takarva el az eredeti dátumjelzést, majd a konzervdobozokra új dátumot nyomtattak. Más termékeknél a nyomtatott dátumjelölésnek csak egy-egy karakterét mosták le vegyszerrel, majd írták át, például 2010-ről 2013-ra. Példátlan eset, hogy egy eredetileg 2002-ben lejárt meggybefőtt minőségmegőrzési idejét 2013-ra változtatták, azaz 11 évvel meghosszabbították.

Az ügyben a hatóság rendőrségi feljelentést tett. A vállalkozó több milliós bírságra számíthat – olvasható a VM közleményében.

8.00 Nyitott MajorKapu és vásár: helyi termelők érkezése, helyi termékek kóstolója és vásárlása
9.00 Nyitott MajorUdvar: állatok, emberek és gyermekek békés harmóniában a major udvarán
10.00 MajorFórum avagy ForumMajorum: vitaindító beszélgetés a mázsaháznál a helyi piacok szükségességéről, a helyes termelői és vásárlói stratégiák kialakításáról, megbecsült műemlékeink, épített örökségünk közösségmegtartó erejéről.
14.00 Záruló MajorKapu: vásárlók és termelők hazatérnek

Eső esetén a boltíves istállókba húzódunk és a piacot vidám hangulatban folytatjuk tovább.

Kóstolható és vásárolható helyi termékek:
Frissen vágott szürke marha borjúhús, cigája juhhús, cigája bárányhús hetente váltakozó rendben, (kéretik hűtőládát és jégakkut hozni a célra), kézműves cigája juhsajtok és juhtejtermékek, kézműves sajtok tehén és kecsketejből, kemencében sült házi kenyerek, kenyér lángosok, házi sütemények, édességek, tönkölyliszt, akác, medvehagyma, vadvirág méz, házi lekvárok, házi savanyúságok, vegetáriánus zöldségkrémek, házi szörpök, balaton-felvidéki és somlói borok.

Kóstoláshoz ki-ki füles bögréjét, vásárláshoz kosarát hozza magával!

Kézműves termékek:
Kosarak, fa és fazekas áruk, szövött-fonott termékek, rongyszőnyegek, csuhé munkák.

Gyermekfoglalkozások:
malacvakarászás, tyúkhajkurászás, póni lovaglás, traktorszafari, gyertyamártás, nemezelés, szövés-fonás, agyagozás, közös zenélgetés, alkalmanként más-más meglepetések.

MagtárMozi: Szemléletformáló filmek nonstop vetítése zöld civil szervezetek támogatásával.

IstállóKiállítás: „Ilyenek vagyunk: Arcok a Bakonyból!” címmel helyi termelők és helyi lakosok portrékiállítása az istállóban Juhász Sándor József fotós munkáiból.

A RÉSZVÉTEL INGYENES MIND A TERMELŐKNEK, MIND A LÁTOGATÓKNAK!
Őszinte szívvel adott adományokat Akli Major karbantartására, felújítására, az Akli MajorPiac heti rendszerességgel történő megtartására elfogadunk!

Érdeklődni lehet: Akli Majorért Műemlék Alapítvány 88/445-185, 20/621-9904
vajdaeszti@freemail.hu

A botulizmus olyan, embereket és állatokat egyaránt érintő bakteriális eredetű ételmérgezés, amit a Clostridium botulinum által termelt mérgező anyagcseretermék, az ún. botulotoxin okoz, amennyiben élelmiszert fogyasztva bekerül a szervezetbe.

A botulotoxin idegbénulást okozó méreg, súlyos fertőzés esetén légzésbénulást okozhat. A közmetikai ipar nagy mennyiségben használja ránctalanításra (botox), mert a bőr alá fecskendezve az arcmozgató idegek ideiglenes bénításával a bőrfelszín kisimulását idézi elő.

A franciaországi megbetegedéseket a La Ruche gyártótól származó kétféle termékben, őrölt olivából készült mandulás (tapenade), valamint szárított paradicsomból készült krémben (tartinade) kimutatott botulotoxinnal hozzák összefüggésbe. A gyártó e kétféle konzerv élelmiszeren kívül pástétomokat, ajókakrémet, szárított paradicsomot, kaviárt, padlizsánt, pestot, articsókát és más termékeket is előállít. Termékeiket három különböző márkanév (Les Delices de Marie-Claire, Les Secrets d’Anaïs és Terre de Mistral) alatt  értékesítik.

Noha az eddigi vizsgálatok kizárólag a mandula- és paradicsomkrémnél igazolták a botulotoxin jelenlétét, a francia hatóságok elővigyázatosságból a gyártó mindhárom márkanéven forgalmazott valamennyi termékét visszahívták, és felfüggesztették az előállító üzem működését is.

A rendelkezésünkre álló információk alapján a szóban forgó konzerv termékeket kizárólag Franciaországban hozták forgalomba, külföldre, így Magyarországra nem szállítottak belőlük.Tekintettel arra, hogy a megbetegedéseket a turisztikailag igen kedvelt franciaországi régiókból jelezték, felhívjuk a hazai fogyasztók figyelmét arra, hogy amennyiben valaki Franciaországban vásárolt a La Ruche korábban említett három márkanéven forgalmazott termékeiből, úgy azokat ne fogyassza el.

A botulizmusról bővebb információ itt olvasható.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

A díjazottak elismeréseiket szeptember 1.-én az Országház Felsőházi Termében vehették át. Az eredményhirdetés idén is méltán lett a „Gazdaság Ünnepe!” A meghívott vendégek között helyet foglaltak a gazdaság és közélet kiemelkedő személyiségei, a diplomáciai testületek vezetői, a kereskedelmi diplomácia vezető tisztségviselői.

A pályázatok elbírálása több lépcsőből álló vizsgálati és tanúsítási eljárással történik. A kiírók döntése alapján a legkiemelkedőbbnek ítélt pályázatok elnyerték a Magyar Termék Nagydíj kitüntető címet. A Magyar Termék Nagydíj elnyerését tanúsító díszokleveleket és trófeákat Koszorús László Úr országgyűlési képviselő az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága Alelnöke adta át. A Magyar Termék Nagydíj trófeákat a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. készítette.

A teljesség igénye nélkül a Magyar Termék Nagydíj megtisztelő címet vehette át a chocoMe Kft. az egyedileg összeállított, kézzel készült különleges csokoládé kreációkért, a DélkerTész friss paradicsomáért, HIKSZ Kft. Borki Félkemény Juhsajt Különlegességeiért, a Ital Magyarország Kft. a 895 Hunnium valódi pálinkacsaládért, Nádudvari Élelmiszer Kft. a Nádudvari vajkrém termékcsaládért. Természetesen ennél lényegesen többen érdemelték ki a címet, a teljes lista megtekinthető a Magyar Termék Nagydíj 2011 oldalán.

Forrás: Magyar Termék Nagydíj

A beruházás gazdája, az Eco-Sensus Nonprofit Kft. látványos és újszerű, ugyanakkor a helyi tradíciókra építő, azokat újraélesztő kiviteli tervet kért és kapott a szekszárdi Építész Alkotóműhely Kft-től. A helyitermék-előállítók és vendéglátó szakemberek szakmai tapasztalataira építő, azok bevonásával létrejövő üzlet egyedi ajándékokat kínáló turisztikai látványosságnak sem lesz utolsó. Az összesen 60 nm elárusító térrel, saját parkolóval rendelkező bolt a tervek szerint 2012 tavaszától szolgálhatja ki a vásárlókat.

A példaértékű projekt a környékbeli tudatos fogyasztók mellett a helyi, kézműves termékeket előállítók, mezőgazdasági kistermelők, a megyében működő biogazdaságok körében is népszerűvé válhat. Az elmúlt évek európai és hazai jogszabály-változásainak eredményeként egyre több helyen növekszik a helyi termékek aránya a lakossági fogyasztásban. A jogszabályi könnyítések mellett közösségi forrásokból indított infrastruktúrafejlesztés segíti a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatának építését, a környezetbarát, helyi termékek piacának fejlesztését. A fejlesztés eredményeként 2012-től Szekszárd lakossága lényegesen könnyebben juthat a fenntarthatósági követelményeknek is megfelelő helyi termékekhez. A beruházást végrehajtó Eco-Sensus Kft. szerint az élelmiszer behozatal helyett a szén-dioxid kibocsátást és környezeti terhelést csökkentő, a gazdálkodóknak jobb megélhetést biztosító helyitermék-rendszereket szükséges fejleszteni, mert ez a termelőknek biztos bevételi forrást és méltányos árakat, a fogyasztóknak jó minőségű, friss, szezonális és egészséges helyi élelmiszert jelent.

A térségi márkaépítést is magában foglaló „Fenntartható helyiélelmiszer-rendszer fejlesztése Szekszárdon és térségében” című projekt keretében a Szekszárd környéki helyi termék előállítók saját emblémát is kapnak, hogy köztes felvásárló nélkül, közvetlenül értékesített árujuk könnyebben azonosítható legyen a boltok polcain. A rendszer részei lesznek a térségben régi hagyományokkal rendelkező többgenerációs családi vállalkozások, üzemek, a borvidék hagyományaihoz kapcsolódó helyi termék előállítók is.

Forrás: Tolnai Termék

Tabajdi Csaba a jelentésben szorgalmazza a méh-betegségekkel kapcsolatos európai szintű kutatások fokozását, és a tudományos eredmények tagállamok közötti, kölcsönös megosztását – olvasható az MSZP EP delegációjának az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

“A méhegészségügyi piac kicsi, ezért az állategészségüggyel foglalkozó nagy vállalatok nem igazán érdekeltek az új gyógyszerek fejlesztésében. A kis- és középvállalatok által végzett kutatásokat uniós forrásokkal kellene ösztönözni” - idézi a közlemény a képviselőt.

Tabajdi Csaba szerint további kutatások szükségesek a leginkább mérgező hatóanyagok helyettesítése érdekében is. Ha sikerül kevésbé mérgező, vagy hamarabb lebomló hatóanyagot kifejleszteni, akkor annak használatát kell előnyben részesíteni – vélekedik. Hozzátette: további kockázatot jelent a méhek egészségére, ha a növényvédő szereket nem megfelelően, vagy túlzott mértékben használja fel a mezőgazdaság. Szerinte közösségi szinten kellene szabályozni az integrált növényvédelem alapelveit, mivel jelenleg uniós szinten csak iránymutatásokat fogalmaz meg a szabályozás.

Problémája a méhészeti ágazatnak az is, hogy nincsenek megbízható adatok a tagállami méhállományokról, a méhészek pontos számáról, hiányoznak a megbetegedésekről és a méhpusztulások körülményeiről vezetett, uniós szinten összehasonlítható statisztikák. A hatékony védekezés érdekében ezért tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség Tabajdi Csaba szerint.

A képviselő jelentésében szorgalmazta, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia céljainak szellemében az agrárkörnyezetvédelmi programok 2014-től fokozottan támogassák a “beporzóbarát” gyepek és táblaszegélyek létesítését, valamint az olyan növényfajták és vetésforgók alkalmazását, amelyek biztosítják a méhek változatos táplálkozását.

Magyarország a méhészeti hagyományok, a szakképzés és az ágazati gyakorlatok területén az élen jár Európában – mutatott rá Tabajdi Csaba. Kifejtette: a tagállamok közül csak Magyarországon alakították ki a méhegészségügyi felelősök tanácsadói hálózatát, és itt működött először a növényvédőszer-használathoz kötődő kötelező értesítési rendszer is, amelyben a méhészek tájékozódni tudtak a permetezések idejéről. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol az agrár-felsőoktatásban működik növényorvosi mesterképzés. Ezeket a kiváló gyakorlatokat érdemes lenne európai szinten alkalmazni - hívta fel a figyelmet Tabajdi Csaba.

Forrás: MTI

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az alma és a dióültetvényeket érintette leginkább a május eleji hirtelen lehűlés és fagy; előbbinél 94, míg a csonthéjas gyümölcsnél 95 százalékos a kár mértéke – közölte a megyei kormányhivatal Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalának munkatársa.

A legutóbbi felmérések szerint a megyében körülbelül huszonnégyezer hektáron károsodtak harmincöt-száz százalék közötti mértékben az ültetvények, az ebből eredő árbevétel-kiesés eléri a korábban prognosztizált tizennyolcmilliárd forintot – ismertette Mátyás László. Területi megoszlás szerint elsősorban Dél- és Északkelet-Nyírséget érintette a fagy.

A 15.772 hektár területen termő alma kilencvennégy százaléka károsodott, a diónál ez az arány kilencvenöt, a szilvánál hatvanhét, a körténél hetvenhat, cseresznyénél hetvenegy, a meggynél hatvannyolc, az őszibaracknál pedig ötvenöt százalék. A szakember szerint a veszteség mellett az ültetvények továbbgondozása is komoly gondot jelent a gazdálkodók számára, akiknek a becslések szerint megyei szinten közel 7,5 milliárd forintot kell költséggént ráfordítani még az ültetvényekre annak érdekében, hogy azok jövőre termőre fordulhassanak.

Ha ezt nem teszik meg, az hatással lehet a következő év termésmennyiségére – tette hozzá Mátyás László. A fagykár okozta közvetlen bevételkiesés mellett közel 80 ezer munkanap esik ki Szabolcsban, mivel a gazdálkodók nem fogják alkalmazni azokat az idénymunkásokat, akik a betakarításban segédkeztek volna: ez további 800 millió forinttal növeli az ágazat veszteségét. A szakember szerint gondot jelenthet emellett az esetleges nyári aszályos időszak, ami az alma esetében a fán maradt, gyengébb minőségű gyümölcsöket tovább károsíthatja.

A várható gyümölcspiaci hatások kapcsán Mátyás László az MTI kérdésére elmondta: a feldolgozók jelzései alapján a meggynél nem valószínű a kilogrammonkénti 200 forintnál alacsonyabb felvásárlási ár, ami a piacokon 350-400 forintos árban jelentkezhet. A többi gyümölcskultúránál jelentős mértékű áremelkedéssel lehet számolni – tette hozzá.

Forrás: AGROLINE