Vesződséges dolog

A háziasszony azt mondja, hogy a friss, jól érett gyümölcs az igazi, abból lehet a legzamatosabb aszalványt készíteni. Ha még nem érett meg igazán, két-három nap kell, mire megfelelő állaga lesz, de a szép, egészséges és már kellően napsütötte szilvának vagy más gyümölcsnek elég csupán egyetlen napot pihennie a 80-85 fokos hőmérsékletű aszalóban. Ennél melegebben nem szabad tartani, mert a gyors párolgástól kiszárad vagy akár el is ég.

A cselények egyszerre három, három és fél mázsa gyümölcsöt képesek befogadni, és mire “összesűrűsödnek”, alig egy mázsára csökken a súlyuk. Egy kilogramm szilvából így azután csupán harminc-negyven dekagramm marad, a többi az elveszített nedvesség.

- A legtöbbet természetesen szilvát aszalunk, de nagyobb mennyiségben körtét és almát is. Idén először a szőlővel is megpróbálkoztunk. Ki kellett kísérletezni, hogyan is lesz belőle mazsola, úgy jöttünk rá, hogy kacsostól, az egész fürtöt kell rárakni a cselényre. Nem szabad leszemezni, mert akkor kifolyik a szőlő leve, és nem marad belőle más, csak a héj – világosít fel Kocsis Zsuzsanna a választékról, amely ezzel még korántsem teljes.

Mutatja, hogy a szilvát töltelékkel is aszalják, az alaposan lemosott és lecsepegtetett szemekbe egy-egy gerezd dió, tökmag vagy éppen fahéj kerül. Próbáltak rumos fahéjasat is készíteni, de vesződséges dolog, mert injekciós fecskendővel kell minden egyes szilvaszemet beízesíteni. A többi betöltése is aprólékos munka, a félig már megaszalódott gyümölcsből először el kell távolítani a magot, utána lehet csak tölteni, mert a friss gyümölcs húsa kireped.

A gyümölcsökön kívül idén a paradicsom is terítékre került, amelyet úgy tudnak feldolgozni, hogy ha előtte teljesen kimagozzák, csak a húsát hagyják benne. Foglalkoztak már fekete tölcsérgomba szárításával is, de csak az első sikertelen próbálkozás után jöttek rá a titkára. Először a levegőn kell szikkasztani, utána pedig az aszalóban nem szabad teljesen lezárni az ajtót, hogy a gombából kicsapódó gőzök távozhassanak…

Akár három hónapon át folyamatosan lehetne dolgozni

A család az idén 12 mázsa szilvát, öt mázsa almát és három mázsa körtét aszalt, de tíz kilogramm szőlő is került a cselényekre. Már arra készülnek, hogy jövőre cseresznyét, meggyet, sárgabarackot is feldolgoznak, de keletje lenne a narancsszeleteknek is. Mindezekkel azonban korábban kell kezdeni, mert a szilvaérés miatt mostanáig ráértek szeptember közepén befűteni az aszalót.

- Van, aki már augusztus közepén elkezdi az aszalást, de az időpont leginkább a szilvától függ. Ma már tudom, hogy ahány féle van ebből a gyümölcsből, annyiféle az érési ideje. Jó esetben akár három hónapon át folyamatosan lehetne dolgozni vele, ahogy az egyik a másik után megérik – magyarázza a háziasszony.

Ha már befűtik az aszalót, annak egyenletes hőmérsékleten kell lennie még akkor is, ha nincs benne gyümölcs. Gondoskodni kell ezért arról, hogy három-négy héten át mindig legyen kéznél “alapanyag”, különben csak füst marad a sok tűzifából, amelyből 40-50 mázsa is elfogy ebben az egy hónapban.

Kocsis Zsuzsanna gyerekkori családi élményeit folytatja az őszi aszalással, amellyel nagyjából tíz éve foglalkozik már.
- Apukám ügyes kezű ember volt, a Becsvölgyéhez közeli tanyánkon maga építette az aszalót. Mellé a szalmabálákból ágyat is csinált, mi, gyerekek azon aludtunk, amikor a szüleim a gyümölcsöt válogatták. Azt sem felejtem el, ahogy nagyanyám a tüskés körtét a “sparheltben” szárította - eleveníti fel.

Az egészségre is jótékony hatása van

Arra a kérdésre, hogy mennyire hobbi vagy megélhetés az aszalás, azt válaszolja: hobbinak túl drága lenne, az egész éves megélhetéshez meg igencsak kevés, amit ebben az egy hónapban megtermelnek. Inkább örömből csinálják.

Most már nagyok a gyerekek, így a család öt tagja foglalkozik a gyümölcsökkel. Nem is eredménytelenül: a háziasszony idén érdemelte ki a göcseji termék védjegyet. Vevői a különböző bemutatókon, vásárokon, kiállításokon és fesztiválokon messzire viszik készítményei jó hírét, Székesfehérvárra vagy Budapestre is szállítják az áruját.

S hogy mi mindenre használható az aszalt gyümölcs? Alkalmas bólék ízesítésére, kompótba, húsokhoz, süteményekbe vagy akár fagylaltokhoz. Kocsis Zsuzsanna az otthonához közeli Szilvágyon nemrég például olyan szilvás gombócot készített, amelyet sósborszeszes kockacukorral ízesített, meg vadpörköltet is “megbolondított” egy kis szilvával, azzal pedig meg is nyerte a főzőversenyt. Arra is esküszik, hogy az egészségre is jótékony hatása van az aszalt gyümölcsöknek. Antioxidánsokat tartalmaz, segíti a bélműködést, és persze magas a vitamintartalma.

Forrás: Lendvai Béla, MTI

Programok:

8.00 Csipkebogyó-lekvár főzés kezdete
10.00 Túrákra és csipkebogyó kvíz játékra jelentkezés
10.00 Folyamatosan Bogyójárat (országúti kisvonat viszi-hozza a vendégeket a csipkebogyószedésre)
11.00 Falukerülő túra vezetővel (Rocska-völgy – Akasztó domb – Vár-rom, táv: 3,3 km szintkülönbség: 140 m)
11.00 Falusi séták vezetővel (igény szerint)
11.00 Samy Magic Show Szemerey László bűvésszel (nem csak gyerekeknek) – Nagyszínpad
11.45 Tombolahúzás – Nagyszínpad
12.00 Szőlő és bor, mint az egészséges életmód része, természetes gyógyítás eszköze – Nagyszínpad
Előadó: Kaló Imre a 2011. év borászok-borásza
13.00 Hagyományőrző csoportok fellépése – Nagyszínpad
13.00 megemlékezés az 1956. október 23. forradalomról
Ünnepi köszöntő helyszíne: Zászlópark
Credo énekegyüttes koncertje – Római Katolikus Templom
14.00 Jó ebédhez szól a nóta Tarnai Kiss Lászlóval – Nagyszínpad
15.00 tombolahúzás, csipkebogyó lekvár főzőverseny eredményhirdetés – Nagyszínpad
15.30 Természetgyógyászat és a hagyományos orvoslás, Dr. Petrik Marina előadása – Nagyszínpad
16.00 Hagyományőrző csoportok fellépése – Nagyszínpad
17.00 Táncház a Szederinda néptáncegyüttes néptáncosaival és a Nyírettyűs zenekarral. Vezető: Balogh Ágnes – Nagyszínpad
19.00 Népdalok-énekek Macsinka Martina műsora – Nagyszínpad
19.30 Bogyóbál; zenél Macsinka Martina és Barta Zsolt – Nagyszínpad

Egész napos programok:

Gyermek játszósátor felnőtt vezetőkkel
Véradás és egyéb szűrés a Magyar Vöröskereszt helyszínre települt kamionjában
Csipkebogyó lekvár és egyéb helyi termékek vására
Kézműves termékek vására
Lovagoltatás (gyermek, felnőtt)
Ételkülönlegességek kóstoltatása
Csipkebogyósbor és Csipketea kóstoltatása
Kalandpark (helye: Öko-Park Panzió-Kemping)
Tombola
Tájház látogatás
Neves egri borászok borai: Juhász Testvérek, Bolyki Pincészet
Balatonederics legjobb borai: Efferpergel Győző Pincészete

A rendezvényekre mindenkit sok szeretettel várnak!
36/352-020

A székesfehérvári fesztivál egyike annak a három nagyvárosban megrendezett programnak, amelyeket európai uniós pályázati forrásból valósított meg a nonprofit, közhasznú szervezetként működő Tudatos Vásárlók Egyesülete egy-egy helyi szervezettel közösen. A sort a székesfehérvári fesztivál nyitja meg, szeptember 4-én pedig Győrben, majd szeptember 24-én Esztergomban tartanak hasonló rendezvényt.

Miután a fogyasztók figyelme mind inkább ráirányul a helyi termékekre, megnőtt az azokat forgalmazók száma. Ezt bizonyítja a Fúzió Egyesület felmérése is. A civil szervezet Székesfehérváron és 30 kilométeres körzetében felkutatta és a zoldterkep.hu weboldalon megjelentette a helyi termékeket árusító üzleteket. Mint kiderült, a térségben egyebek között 14, helyi élelmiszert árusító bolt, 5 ökobolt, 2 kávézó, teázó, valamint 18 javítóműhely és 26 kulturális értéket képviselő hely van.

Forrás: MTI

35 hagyományos magyar termékkel gazdagodott a Hagyományok – Ízek – Régiók gyűjteménye, így összesen 83-ra bővül a védjegyet viselő termékek száma. A jellegzetesen magyar, illetve speciális regionális élelmiszeripari termékek, mint a borjúkötél, csörögefánk, szikvíz, pálinkák, fűszerpaprika, üveges savanyúság, kecskesajt, magyar racka hús, érlelt magyartarka marhahús, sütőtök golyó vagy csíramálé, augusztus 27-28-án mutatkoznak be Budapesten a Vajdahunyadvárban.

A HÍR gyűjtemény Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek rendszere, amelyben 300 termék szakmai-történeti leírása található meg, régiónként és azon belül ágazati bontásban. A rendezvény fő célja a gyűjteményben szereplő különleges alapanyagok és termékek ismertebbé tétele, terjesztésük támogatása, valamint a kézműves magyar élelmiszerek népszerűsítése. A HÍR gyűjteményben szereplő hagyományos termékek mellett a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet elnyert termékeket, kistermelői élelmiszereket és kézműves termékeket is bemutatják a nagyközönségnek.

Az eseményt szombaton Gyaraky Zoltán nyitotta meg. A VM főosztályvezetője beszédében kiemelte: „Vidékfejlesztési Stratégiában is fontos helyet képvisel a HÍR gyűjtemény hasznosítása, hiszen nemzeti értékeink feltárásában és széles körű megismertetésében is kiemelt jelentőséget kapnak ezek a termékek. A HÍR Gyűjtemény egyben előszobája is a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek területén a törvényi előkészítés alatt álló, egységes hungarikum gyűjtemény megalapozásának. Hagyományos termékeink segíthetik, hogy egy-egy kisebb közösség, régió megjeleníthesse a világ felé sajátos értékeit, hagyományait ezáltal is frissítve, színesítve a globális élelmiszerpiaci palettát, vonzerőt jelentve a hazai és nemzetközi turizmus számára.”

A HÍR Bíráló Bizottság döntése alapján ebben az évben a HÍR védjegyet elnyert termékek többsége – a 35 termékből 16 – a sütőipari, édesipari és cukrászati termék kategóriából kerül ki. Ilyen a többi között a Böszörményi dübbencs, a Debreceni mézeskalács, a Ceglédi csíramálé, a Csongrádi búzacsíramálé, a Kemencés Borjúkötél vagy a Rábaközi perec.

Friss vagy feldolgozott zöldség/gyümölcs kategóriában 6 termék kap védjegyet (Fertőd vidéki sárgarépa, Hegykői petrezselyemgyökér, Penyigei szilvalekvár, Somlekvár, Nagypapa almapaprikája káposztával töltve, Nagypapa fűszerpaprikája darálva), a tejtermékek közül öt. (Lajta sajt, Pálpusztai sajt, Moson megyei (Ilmici) csemegesajt, Óvári sajt, Tea sajt).

A nagy érdeklődésre való tekintettel továbbra is lehet pályázni a védjegy használatra. Az új pályázatok beadási határideje folyamatos.

A programok és kiállítók egyben ízelítőt kínálnak az őszi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) hangulatából, amelyet hat év után újból megrendez az AMC. A két évszázados múltra visszatekintő OMÉK Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági kiállítása. A 75. OMÉK szeptember 28. és október 2. között várja a látogatókat a Hungexpo területén.

Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája

Mindenki számára fontos, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezete épített és szellemi örökségét, mert ez ösztönöz arra, hogy azokat fenntartsuk és megőrizzük. Ez egyben erősíti a lakóhelyhez, az országhoz való kötődést és az azonosságtudatot is.

Kiemelten kezeljük a magyar szellemi kulturális örökség értékeinek bemutatását. Fontosnak érezzük továbbá a kortárs építészet, tájépítészet, a népi- és ipari emlékek kiemelkedő alkotásainak, valamint a feltárt régészeti lelőhelyek, temetők megismertetését is.

A látogatás élményét fokozhatja az épületekben, helyszíneken folyó tevékenység, valamint az ott található művészi alkotások, bútorok és eszközök, régészeti leletek, esetleg a különleges épületszerkezetek, díszes homlokzatok, védett fák, növények megismertetése is. Érdemes a helyszíneken, és a megtervezett útvonalon vezetést tartani, vezetőként pedig szakembereket vagy olyan önkénteseket bevonni, akik az adott helyet jól ismerik. Sokan vannak, akik szívesen megosztják tudásukat másokkal – például a több idővel és tapasztalattal rendelkező nyugdíjasok, de érdemes bevonni az újdonságokra szívesen vállalkozó fiatalokat, diákokat is.

Oldalunk kiemelten ajánlja a Bükkzsérci Pelyhe Pince Múzeumot, ami az országban teljesen egyedülálló. Magyarország első zsűrizett riolittufa faragásos pincéje, amely a szőlőfeldolgozás jeleneteit életnagyságban mutatja meg. A présházban, a magán-múzeumban a szőlő- és borfeldolgozás eszközei, valamint a táj jellegű kemence körüli régi gasztronómia tárgyai láthatók. Épületvezetés óránként, 10 órától. Információs anyag angol nyelven is.

Baglyosi Pincesori séta

A felső pincesorról ellátogatunk a “Baglyos” elnevezésű alsó, kétutcás, műemlék jellegű pincesorra. Kérjük, legalább 10 nappal korábban jelentkezzenek be a sétára a következő elérhetőségek egyikén: pelyhe.andrasne@gmail.com e-mail címen, mobil számokon: 06-70/310-8519 és a 06-70/639-2603.
Séta indulási ideje: 17-én 10 óra
Séta indulási helye: Pelyhe Pince Múzeum
Tervezett időtartam: 20-25 perc

Mézeskalács írókázás; matyó festészet, borismereti totó, búcsú, vásár, kézműves foglalkozás

Bükkzsérci búcsú (www.bukkzserc.hu), vásár, kézműves foglalkozás 17-én 10.00 -11.00 óráig: Mézeskalács írókázás, kettő mézeskalács írókázása térítésmentes. “Matyó” dísztárgyak vásárlása a “Kézműves Remekdíjas” művésznőtől. Mézeskalács írókázásra min. 10 nappal, előzetes bejelentkezés szükséges 0670/3108519i mobilszámon. Az egri Kaptárkő Egyesület „Bükkalja kőkultúra nyomában” jelvényszerző túra megállóhelyei vagyunk. Bővebb információ a túráról az Egyesület weboldalán (www.kaptarko.hu) vagy Havasi Norberttől kérhető a 06-20/21-81-450-as mobilszámon.
Rendezvény helye: Pelyhe Pince Múzeum
Rendezvény időpontja: 17-én

Bükkaljai kőkultúra nyomában

Az életmód magazin első számában bepillanthatunk a túristvándi “önellátó falu” programjába, olvashatunk a Zsámbéki-medence “stelázsi” programjáról, bemutatkozik Tálas László tiszazugi borász és családi kézműves borászata, megismerkedhetünk a Bükk-alja rejtélyes kaptárköveivel, valamint a Békési Biokultúra Egyesület tevékenységével is. Ha a lapot olvasgatva kedvünk támad főzőcskézni, kipróbálhatjuk a kecskesajtos tojáslepény, vagy a tök pejsli receptjét, olvashatunk a sóskáról, a retekről és a gyümölcsaszalásról.

A lap szerkesztősége igyekszik a szórakoztató olvasmányok mellett sok hasznos információt is megosztani az olvasókkal. Például megtudhatjuk, valójában mi számít helyi terméknek, hol és milyen fesztivált rendeznek augusztusig, felsorolják a táplálkozáshoz, vásárláshoz, az élelmiszerbiztonsághoz kapcsolódó weboldalak címeit, a nagyobb budapesti és vidéki piacok elérhetőségeit.

A magazinról bővebben www.helyitermekmagazin.hu weboldalon olvashatnak.

A Helyi Termék Magazin szellemiségében azok a termékek számítanak helyi terméknek, amelyek magukban hordozzák egy adott település vagy tájegység jellegét, valamint létrehozásukban helyi emberek vesznek részt, többnyire helyben készített eszközökkel és helyben használatos módszerekkel. A helyi termékek értékesítéséből adódó többlet jövedelmek a helyi társadalmat gazdagítják.

A vidéki térségekben a helyi adottságokra épülő vidékfejlesztést kell kidolgozni és megvalósítani. Helyben az egyik legnagyobb természeti kincs a kárpát-medencei agroökológiai, kézműipari, turisztikai, és a mikroszintekben gondolkodó, nagy innovációs képességgel rendelkező humánerőforrás. Az elkövetkezendő években erőteljes lendületet vesz egy alulról építkező termelési-feldolgozási-értékesítési rendszer, amellyel az új helyi termékfejlesztési stratégiának is számolnia kell. Nagyon fontos szerepe van ebben a folyton változó struktúrában a tájékoztatásnak, az információk gyors áramlásának, amelyeket el kell juttatni a fogyasztókhoz és a helyi termékek előállítóihoz egyaránt.

Ezt a szerepet vállalta magára a Helyi Termék Magazin, amelynek célja egy tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg tájékoztatása, a helyi termékek népszerűsítése és társadalmi elfogadottságuk növelése, emellett a méltányos kereskedelmet is népszerűsíti.

A fogadóképes kereslet és fogyasztói réteg megteremtése és tájékoztatása nagy kihívás, hiszen a helyi termékeket ma egyrészt helyben vásárolják meg szintén helyi emberek, másrészt kialakulóban van egy olyan tudatos vásárlói magatartással rendelkező fogyasztói réteg, akik a helyi termékeket életmódszerűen vásárolják. Számukra elsődleges szempont az, hogy az adott termék egészséges és szép, de sem a csomagolása, sem az elkészítése nem terheli a környezetet, vásárlásával helyi embereket támogatnak. Ez utóbbi fogyasztói réteg nem véletlenszerűen vagy szükségszerűen találkozik a helyi termékekkel, hanem tudatosan keresi azokat nemcsak a családi bevásárlásai során, hanem belföldi utazásai és nyaralásai során is.

Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium

Államtitkár úr, milyen stádiumban van jelenleg a rendelet?

A kerekasztal-beszélgetésen nagyon sokféle vélemény elhangzott, amelyek között számos megfontolandót, illetve szélsőséges vélemény is hallhattunk. Mindez jól mutatja, hogy mennyire kényes és sokrétű kérdésről van szó. Ugyanakkor ez a vitafórum azt is megerősítette bennünk, hogy rendkívül fontos ennek a problémának a mielőbbi orvoslása. A március végén lezajlott esemény óta a rendelet tervezetének háromféle változatát készítettük el, és politikai vitát is lefolytattunk velük kapcsolatban. A három változatból végül egyet terjesztettünk fel elfogadásra.

Ez a változat hogyan határozza meg a magyar termék definícióját?

A tervezet háromféle alternatívát nyújt a Magyarországon készült termékek megjelölésére.  Eszerint a „magyar termék” elnevezést a jövőben csak a 100%-ban magyar alapanyagokból készült, feldolgozott élelmiszernél használhatják a gyártók, forgalmazók. A fűszerezés és egyéb adalékanyagokkal kapcsolatban öt százalék a megengedett importküszöb aránya. A tervezet által meghatározott második kategória a „hazai termék”, amely már nagyobb mozgásteret biztosít a gyártóknak. Ezt az elnevezést azok a feldolgozott élelmiszerek viselhetik majd, amelyeknél 51 vagy annál magasabb a magyar alapanyag aránya. A harmadik elnevezés pedig a „hazai feldolgozású termék”. Ezt a kategóriát azért tettük bele a tervezetbe, mert vannak olyan élelmiszer-alapanyagok – mint például a kakaó vagy a kávé –, amelyeket természetszerűleg nem termesztenek nálunk, ugyanakkor a teljes feldolgozási folyamat itt zajlik Magyarországon. Azért tartottuk fontosnak, hogy így differenciáljunk, mert így a vásárló is könnyebben felismeri a minden porcikájában magyar termékeket, illetve azokat, amelyek ugyan nem minden ízében hazaiak, de előállításukkal például munkahelyek működnek és teremtődnek nálunk. Tehát könnyen tud tájékozódni és választani a hatalmas kínálatból, ha neki fontos szempont a hazai ipar támogatása.

Hogyan történik majd a jelölés?

A jelöléssel kapcsolatban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy önkéntes alapon működik majd. Senkit sem szeretnénk arra kényszeríteni, hogy használja ezeket a megkülönböztető feliratokat. Ha viszont a terméken szerepel valamelyik elnevezés, annak meg kell felelnie a kritériumnak. Ha nem felel meg, az hatósági büntetést von maga után.

Ki és hogyan ellenőrzi ezt?

Az ellenőrzést a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrző hatósága végzi majd, a mintavétel szúrópróbaszerűen történik. Amennyiben a vizsgálat során kiderül, hogy jogszerűtlen a megnevezés használata, úgy 15 ezer forinttól 2 milliárd forintig terjedő büntetés róható ki, mint más egyéb élelmiszer-ellenőrzés kapcsán felmerült szabálytalanság esetén.

Becslése szerint mennyire szűri meg a jelenleg ilyen vagy hasonló elnevezéssel futó termékek körét ez a rendelet?

Nagyon nehéz erre választ adni, mert pillanatnyilag nagy káosz uralkodik ezen a területen. Véleményem szerint a jelenleg ilyen vagy ehhez hasonló megnevezéseket viselő termékeknek kevesebb mint a fele, talán 15-20 százaléka viselhetne a továbbiakban ilyen tartalmú elnevezést, hiszen jelenleg nagyon sokan visszaélnek ezekkel a fogalmakkal. Hangsúlyozom, ez csak becslés, erre vonatkozóan nincsenek valós, objektív adataink.

Ez azt jelenti, hogy jó néhány gyártónak, forgalmazónak le kell majd cserélnie a csomagolóanyagát…

Ez valóban így van, de természetesen senkit sem szeretnénk azonnali csomagolóanyag-váltásra kényszeríteni. Terveink szerint körülbelül egyéves átmeneti időszak szükséges az átálláshoz. Ennyi idő elegendő lehet a csomagolás áttervezésére, legyártatására.

Mikorra várható végleges eredmény a rendelettel kapcsolatban? Jelenleg a miniszter úr aláírására vár a tervezet. Ha ez megtörténik, ki kell küldenünk Brüsszelbe notifikálásra a rendeletet. Ez a folyamat két-három vagy akár hat hónapot is igénybe vehet. A legfontosabb lépéseket megtettük, bízom benne, hogy azért még az idén sikerül pontot tenni a kérdés végére, és segítene tisztázni a jelenleg még zavaros képet, ugyanakkor valamelyest segítené a nálunk készült élelmiszerek piaci érvényesülését is.

forrás: Ács Dóra – Élelmiszer Szaklap

Az Ütköző című műsor (meghallgatás ide kattintva) vendégei – Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, Horváth Gábor, Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének főtitkára, valamint Boros Péter, a Coop kereskedelmi igazgatója – is a legkülönbözőbb helyekről szerzik be a húsvéti menü hozzávalóit. Van, aki a legközelebbi boltból, van, aki részben a multinál, illetve a saját üzletlánchoz tartozó boltban vásárol, és van olyan is, aki az otthon disznóvágás eredményét, a saját pácolású sonkát teszi az asztalra.

Arra a kérdésre, hogy mi számít magyarnak, a hamarosan elkészülő magyar terméktörvény hivatott választ adni. Jelenleg a beszállítók sem tudják minden esetben magyarországi alapanyagokból fedezni a hazai keresletet, így importra szorulnak.

Ángyán József államtitkár szerint a mostani mostoha állapotokat a helyi piacok, helyi értékesítési hálózatok újjáépítésével lehetne megszüntetni. Hangsúlyozta, hogy le kell rövidíteni azt az utat, amelyet az élelmiszer megtesz a földektől az asztalig. Ezzel az élelmiszerbiztonságot is javítani lehetne az államtitkár szerint. Példaként említi, hogy az élelmiszerbotrányok is akkor törtek ki, amikor a termékeket több ezer kilométeren keresztül kezdtük el utaztatni.

Horváth Gábor szerint a jövedelemelosztás lenne a legfontosabb feladat, hiszen a jelenlegi körülmények között – például az élelmiszerek 26 százalékos áfája mellett – a gazdálkodó nem tud tisztességesen megélni és felkészülni a termelésre. Az eladás, a piacra juttatás láncában sincs szerepe a termelőknek. Nagy részük ráadásul nem Budapest közelében van, tehát szüksége van a hálózatra, amely tisztességesen közvetíti az áruját, és eljuttatja a fogyasztóhoz. Gondot jelent az is, hogy a termelők nagy része nem rendelkezik tárolási lehetőségekkel, és általában azt próbálja eladni, ami megtermett a földjén, nem pedig azt, amit a piac megkíván. A magyar termék meghatározásával kapcsolatban azt javasolta, hogy vezessék be a direkt magyar termék fogalmát. Példaként említette, hogy egy sonka akkor számít magyarnak, ha az állat itt született, és itt is vágták le.

Boros Péter elmondta: megállapodás függvénye, hogy miként tudnak együttműködni a helyei termelőkkel a kisebb települések üzleteiben. Azt tapasztalta, hogy a vásárlók keresik a magyar árut – és nemcsak a friss termék kategóriában.

Megélhetés a kiskertben

Foglakozni kell az élelmiszer-önellátás problémájával is. Bizonyos térségekben például működik az a kezdeményezés, hogy nehéz sorsú embereknek vetőmagot adnak. Az államtitkár szerint azonban sok helyen fordul elő még mindig, hogy a ház mögötti kertben gyep van, tehát újra kell tanítani a vidékieket, hogy miként kell zöldséget, gyümölcsöt termelni. A gazdasági helyzet nem olyan, hogy ezt a kérdést el lehetne hanyagolni – mondta.

Horváth Gábor szerint viszont a vetőmag önmagában nem elég, nem szabad ugyanis magára hagyni a termelőt, hiszen nemcsak szakértelem, hanem pénz is kell ahhoz, hogy végigcsináljanak egy mezőgazdasági szezont, és a tavaszi vetésből ősszel termés legyen.

Ángyén József beszélt arról is, hogy meg kell tisztítani a piacot, jelenleg ugyanis 52 magyar áru jelölés van forgalomban a kereskedelemben. A készülő törvény értelmében ősztől az lesz magyar termék, amely magyar alapanyagból Magyarországon készült. Ezt a hatóság ellenőrzi majd, nem lehet használni a magyar termék jelölést, ha az áru nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.

Bár Magyarországot még ma is sokszor a térség éléskamrájának nevezik, egyre kevesebb a földből élők aránya. Horváth Gábor szerint ennek az az egyik oka, hogy a családi gazdaság mint modell önállóan nem képese talpon maradni. Ráadásul kevesen vágnak bele, mivel a mezőgazdaság kemény fizikai munka, miközben a jövedelem nagyon kevés. Nem teszi vonzóvá az sem, hogy időszakos munkáról van szó, és ez kétszeresen is kiszolgáltatottá teszi az embereket. Nem utolsó szempont az sem – tette hozzá Horváth Gábor –, hogy a munka ad-e biztosítékot az öregkorra.

Ami a termékek minőségét illeti, Boros Péter elmondta: az üzleteik nincsenek ugyan laborokkal felszerelve, a hatóságok viszont nagyon szigorúan ellenőrzik, hogy honnan, milyen szerződés alapján szerzik be a termékeket, és biztosítaniuk kell a nyomon követhetőséget is. Ángyán József hangsúlyozta, hogy ezen a területet nem szabad engedményeket tenni.

Horváth Gábor szerint ugyanakkor nem ez a fajta kontroll a termelők legnagyobb gondja, hanem az, hogy a környezetvédelem vagy a termékbiztonság okán túlzott követelményeket állítanak eléjük, és ezek teljesítése sokszor súlyos milliókba kerül.

Forrás: Magyar Rádió

A jól megszokott belvárosi Budapesti Pálinkafesztivál ideiglenesen felköltözik a Budai Várba. A rendezvény eredeti otthona, a Városháza Park és annak környéke ugyanis nem készül el május elejére. A Károly körúti átalakítások miatt a fesztivál szervezői úgy döntöttek, hogy az őszi Budavári Kolbász – és Pálinkafesztivál jól bevált helyszínén rendezik meg az immár hatéves eseményt, amely kínálatában persze semmit sem változik. A vendégek több száz párlat, valamint házi sajt, finom bor, csoki, pezsgő, és kolbász közül válogathatnak.

Az idei év pedig nemcsak a helyszín, hanem az ízek tekintetében is más lesz. 2011, a szilva éve a Budapesti Pálinkafesztiválon, ahol a hamvas gyümölcsből készült ételek, valamint párlatok kapnak főszerepet. Ennek apropójaként a látogatók megkóstolhatják az Év blendelt Szilvapálinkáját is, amelyet közösen készítenek el Magyarország pálinkafőzői.

A szervezők a bejutást, és a fizetés módját is leegyszerűsítik: az OTP Bank jóvoltából a kuponos rendszert felváltja egy új generációs PayPass elektronikus fizetési mód. Minden látogató a belépőjegye mellé egy ajándék feltölthető kártyát kap, amellyel gyorsan és könnyen vásárolhat a fesztivál területén, sőt a rendezvényt követően a kártya további használatára is lehetősége nyílik.

Budapesti Pálinkafesztivál – www.budapestipalinkafesztival.hu
2011. május 5-8.

(forrás: Élelmiszer Online )