Tabajdi Csaba a jelentésben szorgalmazza a méh-betegségekkel kapcsolatos európai szintű kutatások fokozását, és a tudományos eredmények tagállamok közötti, kölcsönös megosztását – olvasható az MSZP EP delegációjának az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben.

“A méhegészségügyi piac kicsi, ezért az állategészségüggyel foglalkozó nagy vállalatok nem igazán érdekeltek az új gyógyszerek fejlesztésében. A kis- és középvállalatok által végzett kutatásokat uniós forrásokkal kellene ösztönözni” - idézi a közlemény a képviselőt.

Tabajdi Csaba szerint további kutatások szükségesek a leginkább mérgező hatóanyagok helyettesítése érdekében is. Ha sikerül kevésbé mérgező, vagy hamarabb lebomló hatóanyagot kifejleszteni, akkor annak használatát kell előnyben részesíteni – vélekedik. Hozzátette: további kockázatot jelent a méhek egészségére, ha a növényvédő szereket nem megfelelően, vagy túlzott mértékben használja fel a mezőgazdaság. Szerinte közösségi szinten kellene szabályozni az integrált növényvédelem alapelveit, mivel jelenleg uniós szinten csak iránymutatásokat fogalmaz meg a szabályozás.

Problémája a méhészeti ágazatnak az is, hogy nincsenek megbízható adatok a tagállami méhállományokról, a méhészek pontos számáról, hiányoznak a megbetegedésekről és a méhpusztulások körülményeiről vezetett, uniós szinten összehasonlítható statisztikák. A hatékony védekezés érdekében ezért tagállami keretekben működő, de európai szinten összehangolt felügyeleti rendszerre van szükség Tabajdi Csaba szerint.

A képviselő jelentésében szorgalmazta, hogy az EU Biodiverzitás Stratégia céljainak szellemében az agrárkörnyezetvédelmi programok 2014-től fokozottan támogassák a “beporzóbarát” gyepek és táblaszegélyek létesítését, valamint az olyan növényfajták és vetésforgók alkalmazását, amelyek biztosítják a méhek változatos táplálkozását.

Magyarország a méhészeti hagyományok, a szakképzés és az ágazati gyakorlatok területén az élen jár Európában – mutatott rá Tabajdi Csaba. Kifejtette: a tagállamok közül csak Magyarországon alakították ki a méhegészségügyi felelősök tanácsadói hálózatát, és itt működött először a növényvédőszer-használathoz kötődő kötelező értesítési rendszer is, amelyben a méhészek tájékozódni tudtak a permetezések idejéről. Magyarország az egyetlen uniós tagállam, ahol az agrár-felsőoktatásban működik növényorvosi mesterképzés. Ezeket a kiváló gyakorlatokat érdemes lenne európai szinten alkalmazni - hívta fel a figyelmet Tabajdi Csaba.

Forrás: MTI

A láncreakció a szájban kezdődik, a nyelvre kerülő zsírsavak stimulálják az agyat, hogy a bolygóidegen keresztül fokozza a belekben az endokannabionid termelését. Ezen anyagok felszabadulása azonban további stimulációt jelentenek az idegrendszernek, ami zsíros ételek fogyasztására késztet bennünket. Ezt a jelenséget a kísérletek során cukrokkal, vagy fehérjékkel nem sikerült kiváltani.

A szakértők szerint ez az első alkalom, hogy sikerült bizonyítani az endokannabionidok közvetlen hatását a zsírbevitelre, így estlegesen a termelődését gátló gyógyszerekkel sikeresen lehetne enyhíteni a nagy zabálók szenvedéseit.

A kecsketej és a tehéntej összetétele közötti alapvető különbség egyrészt a zsírsavösszetételben rejlik, másrészt a zsírsejtek méretében. A kecskesejt sokkal kisebb méretű zsírsejtjei (nem kell emulgeálni), közvetlenebb kapcsolatot biztosítanak az emberi vér alkotóelemeivel. A rendszeres kecskesejt fogyasztók körében a krónikus vashiányos vérszegénység kezelése hatékonyabbnak bizonyult, mert a fokozza a vas hasznosítását, a hemoglobin regenerálódását. Mindemellett ez a típusú tej elősegíti a DNS stabilitást is még azokban a súlyos esetekben is, ahol a vérszegénység ellen vas túladagolást alkalmaztak a kezelés részeként.

A kutatók megfigyelték, hogy a kecsketejt több összetevője, például a kazein összetétele az emberi anyatejhez hasonló. A kecsketej kisebb mennyiségben tartalmazza az allergiás tüneteket gyakran okozó alfa-kazeint, mint a tehéntej, így hipoallergénnek tekinthető. Sok hagyományos táplálkozást folytató népcsoportnál használják a kecskék tejét az anyatej pótlására.

Mindemellett másik nagyon kedvező tulajdonsága, hogy nagy mennyiségű oligoszacharidot tartalmaz, amelyek szintén az anyatejhez hasonló összetételűek. Ezek a nagy szénláncú cukormolekulák a vastagbél bélflóráját táplálják, kiváló prebiotikumok. Ezzel a tápanyag utánpótlással a vastagbél emésztést elősegítő baktériumai sikeresen veszik fel a versenyt a bélben élősködő kórokozó baktériumokkal.

A kecsketej zsírsavösszetétele nem csupán a molekulák méretében különbözik a tehéntejtől, de a típusa is egészen más. A kecsketejben az omega 6 zsírsav csoportba tartozó esszenciális zsírsavakat (linolsavat, arachidonsavat) találunk. Kétszer akkora mennyiségben tartalmaz közepes szénláncú zsírsavakat, mint a tehéntej. Ezeknek nagy előnye, hogy gyorsan hasznosuló energiaforrások és nem alakulnak át testzsírrá. Ezeken az előnyökön túl a kecsketej gazdag kalcium és foszfor forrás, cink és szelén tartalma, mint nélkülözhetetlen mikroelemek hozzájárulnak a szervezetünkben előforduló idegrendszeri problémák megelőzéséhez.

Emiatt a spanyol kutatók javasolják, hogy tekintsük a kecsketejet természetes funkcionális élelmiszernek, hiszen nyers állapotban történő fogyasztása számos súlyos, gyakran népbetegségnek számító kór megelőzésének hatékony eszköze lehet.

A bodzalé antimikrobiális hatását figyelték meg a felső légúti megbetegedésekben gyakran előforduló Branhamella catarrhalis és a Streptococcus pyogenes nevű patogén baktériumok esetében. E baktériumok tenyészeteiben a Rubini oldatot 10%-os koncentrációban használva a baktériumok 70%-át, 20%-os koncentrációban a baktériumok több, mint 99%-át elpusztította.

A bodza kivonat alacsony koncentrációban, 1:100 hígításban meggátolta a nagy patogenitású A típusú madárinfluenza vírus és a B típusú influenza vírus szaporodását. További kísérleteben pedig azt tapasztalták, hogy amennyiben a sejteket előzetesen bodzakivonattal kezelték, a vírusok sejtekre gyakorolt hatása, a fertőzés valószínűsége jelentősen lecsökkent.

A kutatók azért indították el vizsgálatukat, mert a hölgyek jelentős része ismerte be téves aggályát, miszerint a tej hizlal, s ezért inkább kiiktatják étrendjükből legfőbb kalciumforrásunkat. Azt, hogy ez a tengerentúli vélekedés mennyire határok nélküli, jól mutatja a Tetra Pak Hungária Zrt.-nek a GfK Hungária Piackutató Intézet segítségével készített felmérése, melyből kiderült, hogy mi, magyarok is helytelenül gondolkodunk a tejjel kapcsolatban. Tény, hogy egy pohár (200 ml) félzsíros tej energiatartalma mindössze 2 nagyobb (40 dkg) almáénak felel meg.

Kalcium a súlyproblémák kezelésére

A század végére nem csak Amerikában, de Európában is népbetegséggé vált a túlsúlyosság: minden második ember küzd súlyproblémákkal, mely a jövőben előreláthatóan tovább nő majd. Egy korábbi, 6 évig tartó klinikai vizsgálat megállapította, hogy a kevés alvás és az alacsony kalciumbevitel a testtömeg gyarapodásának két fontos kockázati tényezője. Emellett a fogyókúrázók megfigyelésével azt is megállapították, hogy a tejen és tejtermékeken alapuló alacsony energiatartalmú étrenden diétázók sikeresebben érték el a megfelelő testtömeget azoknál, akik csökkentett kalóriatartalmú ételeket fogyasztottak.

A jó hírt hozó tanulmány

Stuart M. Phillips professzor és munkatársainak tanulmánya mutatott rá arra, hogy a tejfogyasztás igencsak jótékony hatással van az ideális testtömeg elérésére és megőrzésére. Azt eddig is tudtuk, hogy egy pohár teljes tej mindössze 150 kalóriát tartalmaz, a zsírszegény pedig ennek felét. Az amerikai sportorvosok most azt is bebizonyították: a tejivás fogyaszt. Megfigyelték ugyanis, hogy napi két pohár tejet fogyasztó, fiatal hölgyek 12 heti súlyemelő gyakorlat alatt több izmot növesztettek és több zsírszövetet vesztettek, mint azok, akik ugyanannyi kalóriájú és térfogatú energiaitalt kaptak.

A munkacsoport korábbi vizsgálata ezt a jelenséget férfiakon már igazolta. A kutatók azért ismételték meg a vizsgálatot a hölgyeken, mert ők bevallották azt a téves aggályt, hogy hizlalónak tartják a tejet, ezért nem is fogyasztják. A fitnesz szalonban a vizsgálat résztvevői a terhelés megkezdése előtt már két órája nem ettek vagy ittak semmit, legfeljebb vizet. A súlyok kinyomása, illetve húzása, valamint erős lábgyakorlatok után a hölgyek egyik csoportja fél liter zsírmentes tejet kapott, a másik csoport pedig ugyanannyi energiaitalt.

“A tejet ivó hölgyek testsúlya nem nőtt, ami azt jelentette, hogy izmosabbak lettek, viszont bizonyítottan több zsírt vesztettek az edzés végére. A vizsgálat bizonyította, hogy a súlyzózás és tejfogyasztás határozottan javítja a résztvevők testösszetételét és ezzel az egészségüket” – ismertette a kutatás eredményét Dr. Matos Lajos, az ismert kardiológus szakember.

A hír nem csak a súlyukra figyelő nők számára örömteli, de segítséget nyújt a gyermekkori elhízással szembeni harchoz is, mely gyermekgyógyászok szerint szinte minden országban növekvő problémát jelent. Megfelelő és rendszeres testmozgás mellett azzal is elősegíthetjük a súlycsökkentést, ha megfelelő mennyiségben fogyasztunk alacsony zsírtartalmú tejet.

Forrás: Népszava

Az allicint tartalmazó zöldségekben – vöröshagymában, lilahagymában, fokhagymában, medvehagymában – gazdag étrend enyhíti a csípőtáji csont-ízületi gyulladást, orvosi néven osteoarthritist – derült ki a londoni King’s College London és a University of East Anglia kutatóinak vizsgálatából. Eredményeikről a BMC Musculoskeletal Disorders című szaklapban számoltak be.

A vizsgálat szerint a hagymafélék nemcsak a már kialakult gyulladás miatti fájdalmat csökkentik, a megelőzésben is hatékonyak.

Korral járó csípő-, térd- és gerincfájdalom

Az osteoarthritis degeneratív ízületi betegség, amelyet az ízületekben található porc krónikus károsodása, illetve végleges elvesztése okoz. A térdet, csípőt, gerincet érintő gyulladás általában negyven év felett alakul ki, és a nők körében gyakoribb. Nem gyógyítható, csak a gyulladással járó fájdalom csökkenthető. Súlyos osteoarthritisben szenvedőknél szóba jöhet viszont a csípő- és térdprotézis.

A Frances Williams vezette angol kutatócsoport vizsgálatában ezer egészséges női ikerpár vett részt, a kutatás kezdetekor sokuknak még nem voltak ízületi gyulladásos panaszaik. A kutatók feljegyzéseket készítettek a résztvevők étrendjéről, valamint röntgenfelvételekkel követték a gerincet, a térdet és a csípőt érintő osteoarthritis kialakulását.

Testtömegtől és étrendtől is függ a csont-ízületi gyulladás

A vizsgálat eredményei szerint azok, akik gyümölcsben és zöldségben, különösen hagymafélékben gazdag étrendet követtek, azoknál később és lassabban alakult ki gyulladás a csípőcsontban. A fokhagyma alkotóelemeit külön-külön is megvizsgálva azt találták, hogy diallil-diszulfidnak köszönhető a csontvédő hatás.

Korábban ismert volt, hogy a csont-ízületi gyulladások kialakulása függ a testtömegtől. Azzal kapcsolatban azonban, hogy az étkezés hogyan befolyásolja a betegséget, ez volt az első vizsgálat.

Forrás: Origo.hu

2009-ben, az USA területén ültetett kukorica ültetvények 63%-a tartalmazta már a génmódosított kukorica Bt toxin termelésért felelős génjét. Ennek a génnek hatására ezek a kukorica egyedek olyan méreganyagot (bakteriális fehérjét) termelnek, ami képes elpusztítani a növényt megrágó rovarkártevőket, többek között a kukoricamolyt. Egy augusztus végén, az Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának kiadványában megjelent tanulmány szerint a Bt toxin kiszabadulhat a növényből és kimutatható a termőföldek környezetében a patakok vizéből.

A kísérletben Indiana állam 217 patakjából vettek mintát, és megállapították, hogy mintegy 23%-uk vizéből kimutatható a Bacillus thüringiensis delta-endotoxin génje által termelt “Cry1Ab” nevű fehérje. A vízmintavételek a kukorica betakarítása után fél évvel történtek.

A középnyugaton gyakori szokás, hogy a betakarítás során keletkező törmeléket, levelet, szárzúzalékot, kukoricacsutkát a patakokba, folyókba mossák. A felmérésben részt vevő vizek 86 százalékából kimutathatóak voltak a kukorica maradványok. A Bt toxinnal szennyezett patakok mindegyike a kukoricatáblák 500 méteres körzetébe esett. Mivel az Egyesült Államok ezen a részén nagyon nagy a művelés alá vont területek aránya, a becslések szerint az Iowa, Illionis, Indiana állam folyóvizeinek 91%-ának van 500 méteres körzetében kukoricatábla. Ezeknél, amennyiben GMO kukoricát tartalmaz, mindnél fennáll a szennyezés veszélye.

A kutatók gyanítják, hogy a szennyezésben nagyban közrejátszik az itt elterjedt talajművelés nélküli gazdálkodás (no-till farming). A módszer lényege, hogy a betakarítás után a szántóföldön hagyják a növényi maradványokat és nem szántják bele a talajba. Bár ez a módszer csökkenti a szántóföld erózióját és hasznos, a szabadon maradt növényi maradványok azonban nagy mennyiségben kerülhetnek be a környező folyóvizekbe.

Mivel a kísérlettel párhuzamosan nem történtek környezeti hatásvizsgálatok, egyelőre nincsenek adatok a Bt toxin természetes vizekben történő felbukkanásának ökológiai következményeiről, a vízi rovarokra és egyéb vízi élőlényekre kifejtett hatásáról.

Forrás: www.eatdrinkbetter.com

A génmódosított atlanti lazacba (hátul) a királylazac növekedésihormon-termelődést szabályozó génjét ültették. A transzgenikus hal feleannyi idő – 16–18 hónap – alatt nő meg piacérett nagyságúra, mint a normális atlanti lazac (elöl).

Korábban már írtunk arról, hogy hajlanak az amerikai engedélyező hatóság tanácsadói az első állati eredetű génmódosított élelmiszer jóváhagyására. Környezetvédők és szakemberek szerint viszont nem oszlottak el teljesen a kétségek. A következő napokban, hetekben még sokat hallunk a génmódosított lazacról, mely lehet, hogy forradalmat csinál, de lehet, hogy nem lesz belőle semmi.Hétfőn az amerikai élelmiszerbiztonsági hatóság, az FDA tanácsadóinak ülése, kedden közmeghallgatás, hamarosan pedig egy környezeti hatástanulmány – felgyorsultak az események az atlanti lazac génmódosított válfaja körül. Egyelőre azonban bizonytalan, hogy mikor dönthetnek az első állati eredetű GMO-élelmiszer engedélyezéséről – talán hónapok múlva, ha egyáltalán.

A legújabb fejlemények mindenesetre kedvezőek az AquaBounty Technologies vállalat szempontjából, amely engedélykérelme szerint Kanadában tenyésztené ki a különösen gyorsan – három év helyett 16–18 hónap alatt – megnövő halat, majd Panamában hizlalná és dolgozná fel, mielőtt az amerikai piacra dobná. Az FDA tanácsadó testülete ugyan most nem foglalt állást – ez nem is volt napirenden –, de egyes tagjainak kifejtett véleményéből úgy tűnik: a fórum nem lát sem különösebb élelmiszer-biztonsági kockázatokat (például az elfogyasztásában rejlő allergiaveszélyt, mint egy tanulmány állítja), sem pedig környezetieket (pl. keveredését a vadon élő állománnyal). – Nem találtunk kirívó hiányosságokat. Egyes területeken további információkat kértünk, de arra számítok, az FDA előbb-utóbb jóváhagyja a lazacot – nyilatkozta Gregory Jaffe, a fogyasztóvédő oldal képviselője a bizottságban.

Civil szervezetek és egyes szakemberek ugyanakkor aggodalmaikat fejtették ki: egy fogyasztóvédő például 172 ezer ellenző hozzászólást hozott egy dobozban a bizottság ülésére. –A tudomány nem tudja bebizonyítani, hogy ez az új, genetikailag összetákolt lazac hosszú távon biztonságos az emberi fogyasztás szempontjából. Felelőtlenül és feleslegesen veszélyeztetik az emberi egészséget – érvelt Darrell Rogers a Szövetség a Természetes Egészségért (Al liance for Natural Health) részéről.

Anne Kapuscinski, a Dartmouth College professzora szerint az AquaBounty beadott információi olyan bizonytalan alapokon állnak, hogy egy rangos szakfolyóirat le sem hozná az érveiket. Ron Stotish, a cég vezérigazgatója ezt a véleményt alapjában vitatta: a bizonyítás teljessége szerinte józan ésszel belátható bárki számára. Egy további, kapcsolódó engedélyezési kérdés, hogy fel kell-e majd tüntetni az élelmiszeren annak GMO-voltát – erről is döntenek majd.

Az AquaBounty 60 millió dollárt és tíz év kutatómunkát áldozott az óriáslazacra, amelynek engedélyezése precedenst teremthet. (Egy kanadai GMO-disznófajta a várólistán van.) A halfaj genomjába az óceáni anyaangolna fagyásgátló génjét is beültették, hogy gyorsabban, azaz nyereségesebben növekedjék. Az atlanti lazac – amelyből az amerikai piacot most főleg Norvégia és Chile látja el – erőltetett tenyésztése miatt eredeti formájában is a Greenpeace feketelistáján szerepel.

Forrás: Népszabadság Online

Az FDA szerint az is „nagyon valószínűtlen”, hogy a GM-lazac jelentős kihatással lenne környezetére. Mint írják, annak esélye, hogy a halak kijutnak a tenyésztőtelepekről, és vadon kezdenek el szaporodni, „rendkívül csekély”, egyrészt a kiterjedt biztonsági intézkedéseknek köszönhetően, másrészt pedig azért, mert „gyakorlatilag sterilek”, ahogy annak részleteiről korábban beszámolt a Szabad Föld Online.

Az FDA szeptember 19-én kezdődő, háromnapos, nyilvános ülésén vitatja majd meg részletesen a GM-lazac engedélyezését külső szakértők bevonásával. Végleges döntés az ezt követő hetekben, hónapokban várható.

Az AquAdvantage névre keresztelt génmódosított lazac kétszer olyan gyorsan nő, mint a közönséges (Salmo salar). Tenyésztése az Aqua Bounty fejlesztő cég szerint élénkítheti az amerikai belföldi halszektort – ezzel jelentős megtakarítást hozva az évi 1,4 milliárd dolláros lazacimport terén is -, ráadásul csökkentheti a vadon élő lazacállományokra nehezedő halászati nyomást. Fogyasztóvédők és élelmiszer biztonsági szakértők szerint ugyanakkor a génmanipulált lazacok bevezetése csak tovább növeli az ipari haltenyésztés súlyát. Veszélyt rejt magában továbbá a GM-halak esetleges kijutása a vadonba, valamint az is, hogy az ilyen halakból készült ételek mellékhatásairól nagyon keveset tudunk – érvelnek.

A massachusettsi székhelyű Aqua Bounty egy kis biotechnológiai cég, mely jövőjét teljes egészében a GM-lazac sikerére tette fel. Az előzetes FDA-elemzés pénteki közzététele után a társaság papírjai 12 százalékkal drágultak a tőzsdén. Összességében idén már több mint 75 százalékkal ment fel az Aqua Bounty-részvények árfolyama.

Amennyiben az FDA végül zöld utat enged az Aqua Bounty GM-lazacának, megindulhat a cég GM-pisztrángjának és GM-sügérjének az engedélyezési eljárása is. Más kutatók genetikailag módosított sertésekkel és tehenekkel kísérleteznek. Az Egyesült Államokban a GM-növényeknek már széles skáláját termesztik.

Forrás: Szabad Föld

Az EU-Bizottság az idén márciusban engedélyezte az Amflora burgonyafajta forgalmazását. A BASF dolgozik egy olyan burgonyafajta kifejlesztésén is, amelyik képes ellenállni a 19. század közepén az írországi burgonyatermést megsemmisítő burgonyavésznek. A Fortuna nevet viselő fajta lesz a BASF első emberi fogyasztásra alkalmas génmódosított burgonyafajtája. Az új fajtára 2011 közepén készül benyújtani az engedélyezési kérelmet a BASF.

Forrás: MTI