csirke

kacsa

liba

pulyka

nyúl

A fehér hús-vörös hús felosztást a napjainkban dúló fittness-és wellness őrület keltette életre. Természetesen nem nélkülöz minden szakmai alapot, de az ilyen jellegű osztályozás erősen szubjektív és pontatlan. Hiszen nem vonhatunk egyértelmű párhuzamot a hús színe és beltartalma között, illetve számos olyan állati hús van, ami nehezen sorolható egyik vagy másik kategóriába.

Általánosan azonban elmondhatjuk a fehér húsokról, hogy leginkább a szárnyasok húsai, illetve a nyúlhús sorolhatóak ide. Egyes irodalmakban a fiatal nagy vágóállatok húsait (pl. borjú és bárány) szintén ebbe a kategóriába sorolják. Bár a kapcsolódó irodalmak szintén ide sorolják, ennek ellenére a halakat és egyéb tengeri élőlények húsait a tenger gyümölcsei fejezetben tárgyaljuk.

A szakirodalom alapján általánosságban a fehér húsok magas fehérjetartalmúak, sok foszfort és niacint (B3 vitamin) tartalmaznak. A zsírtartama az állatok fajától, esetenként még a fajtájától is függ. A liba és kacsahús a bőr alatti részeken jelentős mennyiségű zsírt tartalmaz.

Elkészítés:
A felhasználásra kerülő húsnak egységes fehér színűnek, foltoktól, elszíneződésektől mentesnek kell lennie.

Tárolás:
A tárolásra kerülő húsok mintegy 6-9 hónapig tarthatók el fagyasztóban -20°C-on, kiolvasztást követően pedig 24 órán belül el kell készíteni, mert gyorsan romlásnak indul.  A frissen beszerzett és hűtött húst 2-3 napon belül kell elkészíteni.

Kockázatok:
A fehér húsok esetében leggyakrabban előforduló problémákat többnyire mikroorganizmusok okozzák. A legáltalánosabban a baromfi esetében előforduló, esetenként súlyos Salmonella fertőzés a leggyakoribb.