Áfonya
Az áfonya az egyik legegészségesebbnek tartott gyümölcs, ami nemcsak lenyűgöző fanyar ízével lett a modern ember egyik kedvenc gyümölcse, de hatalmas antioxidáns tartalma és utánozhatatlan színe is kedveltté tette. A legismertebb és a Kárpát-medencében legelterjedtebb változata a fekete áfonya, de ismerjünk tőzegáfonyát és a vörös áfonyát is.
Eredete
A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) az Észak- Amerikai kontinensen, az USA és Kanada dús fenyőerdeiben honos. Az Amerikába bevándorló korai telepesen ismerkedtek meg vele az őshonos indiánok révén, akiknek ez volt az egyik legfontosabb élelmiszerük. A síkvidéki indiánok a színhúson felül megmaradt húsdarabok, faggyúdarabok, velő tartósítására használták. A húsdarabokat faggyúval és áfonyával egy meglehetősen bizarr fasírttá keverték össze, ezt az ételt nevezték pemmican-nak.
Hazánkban a nyugati országrészen fordul elő, az erdélyi és a szlovákiai Kárpátokban tömegesen terem. Feltehetően fanyarkás íze miatt a XIX. századig, a finomított cukor megjelenéséig nem vált a telepesek körében népszerűvé. A XX. század elejétől került termesztésbe, első megjelenését a kereskedelmi forgalomban 1916-ra teszik.
Jellemzői
Mintegy 50 különböző fajtát tartanak számon világszerte. A leghíresebb termesztett fajtái a „Highbrush”, a „Rabbiteye”. és a „Lowbush”. Ez utóbbi fajta áll legközelebb az ősi vad fajhoz, mind ízében, mind méretében. A vad fajták bokra 1 m-nél nem nő nagyobbra, míg a termesztett fajták a 3 m-es magasságot is elérhetik. A ma ismert fajták mögött az amerikai kontinensen folyó majd 100 éves nemesítési hagyományok vannak.
A fekete áfonya színe a termesztés helyétől és a fajtától függően a hamvas halványkéktől az egészen feketéig változhat. A nemesített áfonya fajták bogyói elérhetik a 2-2,5 cm-t is, a vadon előforduló fajták bogyói 5-6 mm-esek. A nyersen tárolást rosszul bírja, sérülékeny, romlandó.
Betakarítás, felhasználás
A termés áprilistól novemberig gyűjthető, mivel – főleg a nemesített fajták – hosszú tenyészidejűek.
A fekete áfonya évszázadok óta a népi gyógyászat egyik legfontosabb gyümölcse. Napjainkban az amerikai kontinens második legfontosabb bogyós gyümölcse a szamóca után. Frissen nyersen fogyasztják, vagy muffinok, piték, sütemények, kompótok, lekvárok, jamek és különböző alkoholos- és alkoholmentes üdítőitalok alapanyaga. Fanyar íze kiválóan illik a vadhúsokhoz, így a modern konyha népszerű kiegészítője is egyben. A fagyasztott, majd felolvasztott gyümölcs a fagyás során lebomló csersavak miatt kevésbé fanyar ízű, mint a friss.
Élettani jelentősége
A fekete áfonya C-vitamin és béta-karotin tartalma kimagasló, így kivonatait a retina épségének megőrzésében, a látásjavításban széleskörűen alkalmazzák. Fő ásványi anyagai a foszfor, cink, magnézium, kalcium, vas és a mangán. A színéből adódóan magas flavonoid tartalma, így jelentős antioxidáns hatása is kedveltté tette. Számos antioxidáns csoport megtalálható a gyümölcsében: antociánok, proantociánok, leukoantociánok, flavonolok, a pterostilbene nevű antioxidánsa például a vastagbélrák megelőzését segíti. A frissen szedett fekete áfonya 100 grammja mintegy 400 mg antocián-származékot tartalmaz.
A népi gyógyászatban fekete inzulinnak hívják, mert kimutatták, hogy a fekete áfonya levelében, gyümölcsérés előtt myrtillin van, ami képes a cukorbetegség tüneteit csökkenteni.
Kedvező hatással van keringési rendszer állapotának fenntartására, mert segít megőrizni a hajszálerek rugalmasságát, csökkenti a vérlemezkék összetapadását.
Az USDA Human Nutrition Center (HNRCA) laboratóriumában a kutatók felfedezték, hogy azok a patkányok, amiket fekete áfonyával etettek, lassabban öregedtek, lassult a mentális leépülés, javult a memóriájuk. Ez fontos felfedezés lehet az emberek számára is. Ugyanakkor a fekete áfonyát az első helyre sorolták antioxidáns hatása alapján, 40 zöldséggel és gyümölccsel való összehasonlítása során.
