Eredete

A mindenki által ismert kerti retek (Raphanus sativus) a keresztesvirágúak egyik legjellegzetesebb képviselője, a káposztafélék rokona. Vadon termő őse nem ismert, termesztése a keleti mediterrán Európából terjedt el. I.e. 2000-ben Egyiptomban már ismerték, innen terjedt tovább Kínába és Japánba. Az ókori Egyiptomban a gyökerén felül a magjait is fogyasztották és a magvakból olajat is sajtoltak. Az ókori görög és római irodalom és számos ponton megemlékezik a különböző retekfélékről, az ókori Görögországban a legértékesebb gyökérzöldség volt, az ára megegyezett az aranyéval. Nyugat-Európában a kora középkorban lett általánosan használt zöldségnövény, miután Marco Polo behozta Kínából. A piros és fekete gyökereket, illetve haragoszöld levelét nagy lakomákon az ételek díszítésére használták. Angol és olasz szakácsok egyaránt megemlítik, hogy a retek kiválóan alkalmazható húsfélékhez adott szószokhoz, mert kiemeli azok ízét. Különböző változatai napjainkban az egyik leggyakrabban fogyasztott gyökérzöldségek. Elterjedése szerint különböző fajtái vannak, ún. nyugati és keleti típusú retkeket ismerünk. Ezek mérete, alakja eltérő lehet, ahogyan színe is, hiszen a klasszikus piros tavaszi retken kívül ismerünk fehér jégcsapretket és fekete retket is.

Jellemzői

Kétéves, lágyszárú növény, kora tavaszi vetésre és másodvetésre egyaránt alkalmas. Világszerte több fajtája ismert. Nálunk a leggyakoribb a kerti retek, ami kisméretű, 2-5 cm átmérőjű, gömb alakú, vagy hosszúkás piros, jellegzetes csípős fűszeres ízű gyökérzöldség. Általánosan ismert még a hosszú, fehér jégcsapretek, vagy a szintén fehér, de valamivel vastagabb, tömörebb, hosszúkás, időnként megnyúlt gömb alakú sörretek. Elterjedt még az elsősorban télen fogyasztható fekete retek. Távol-Keleten a leggyakrabban az úgynevezett „daikon retek” a legáltalánosabb fajta, ami az itthon is előforduló jégcsapretek legközelebbi rokona, azonban csípős íze, aromája lényegesebb enyhébb.

A Daikon-retek

Betakarítás, felhasználás

Kora tavasztól szedhető, kedvelt zöldség. Szedést követően megmosva hűtőben 5-15 napig tárolható. Áruházban vásárláskor igyekezzünk frisset választani és figyeljünk arra, hogy a levele és a gyökér kemény legyen, roppanós és ne legyen fonnyadt, szikkadt. A nedvességet elvesztett „pudvás” retek élvezhetetlen.

Napjainkban a retekfélék kedvelt használt tavaszi primőrzöldségek, különböző friss saláták gyakori alkotóeleme, változatosan elkészíthető, savanyítható. A sok, eltérő tenyészidejű és termesztési idejű fajtának köszönhetően ma már valamely típusa egész évben elérhető.

Élettani jelentősége

A téli vitaminéhség után a kora tavaszi hónapos retek az egyik legfontosabb vitamin és ásványi-anyag forrásunk. Energiatartalma roppant alacsony, viszont vas és kálium, valamint B3, C-vitamin és fólsav tartalma jelentős. Legismertebb az emésztést serkentő hatása, számos emésztési problémát orvosolhatunk a nyers retek kúraszerű fogyasztásával. Az epeműködést serkentő hatása is ismert, emiatt a népi gyógyászat is szívesen ajánlja.

Hasonlóan a keresztesvirágúak többségéhez a retekfélék nagy mennyiségű kénvegyületet tartalmaznak, csípős ízüket is különböző kéntartalmú glikozidok okozzák.