A levendula, ez a mediterrán szépség, lila virágözönével és jellegzetes illatával hazánkban is egyre népszerűbb kerti dísznövény. Sokan ültetik, de kevesen tudják, hogy a valóban dús virágzás és az egészséges, formás bokor titka a rendszeres és szakszerű metszésben rejlik. Egy elhanyagolt levendula hajlamos elkopaszodni, szétesni, virágzása pedig évről évre gyengül. Ne hagyjuk, hogy ez történjen! Fedezzük fel együtt a levendula metszésének három alapvető titkát, amelyek segítségével kertünkben is Provence hangulatát idéző, életerős és bőségesen virágzó növényekben gyönyörködhetünk.
A metszés nem csupán esztétikai beavatkozás, hanem a növény élettani folyamatait is mélyen befolyásolja. Helyes alkalmazásával nemcsak a virágzást maximalizálhatjuk, hanem a levendula élettartamát is jelentősen meghosszabbíthatjuk, miközben ellenállóbbá tesszük a betegségekkel és kártevőkkel szemben. Lássuk tehát, mikor, hogyan és miért érdemes kézbe vennünk a metszőollót!
A levendula metszésének első titka: A megfelelő időzítés kulcsfontosságú
A levendula metszésének időpontja talán a legfontosabb tényező a sikerhez. Nem mindegy, hogy tavasszal, nyáron vagy ősszel nyúlunk a növényhez, hiszen az egyes időszakoknak más és más célja van, és eltérő hatással bírnak a levendula fejlődésére. A helyes időzítés biztosítja, hogy a növény a lehető legtöbb energiát fordítsa a virágzásra, és ne a fás részek növelésére pazarolja azt.
A tavaszi metszés: Az alapok lefektetése
A tavaszi metszés a levendula gondozásának egyik legfontosabb lépése. Ez az, ami meghatározza a bokor formáját, sűrűségét és az az évi virágzás alapját. Ideális esetben ezt a metszést akkor végezzük, amikor a legnagyobb fagyok már elmúltak, de a levendula még nem kezdett el intenzíven hajtani. Magyarországon ez általában március végére, április elejére tehető, a regionális klímától függően.
A tavaszi metszés során az a célunk, hogy eltávolítsuk az elhalt, elfagyott ágakat, formázzuk a bokrot és serkentsük az új hajtások képződését. Ne féljünk bátran visszavágni! A levendula rendkívül jól tűri a metszést, sőt, igényli azt. Vágjuk vissza a tavalyi, elvirágzott szárakat körülbelül a felére, de mindig ügyeljünk arra, hogy hagyjunk meg legalább 2-3 rügyet az egyes hajtásokon. Fontos, hogy ne vágjunk bele az öreg, fás részekbe, ahol már nincsenek zöld hajtások, mert onnan nehezen, vagy egyáltalán nem hajt ki újra a növény. Ez az egyik leggyakoribb hiba, ami a levendula pusztulásához vezethet.
„A tavaszi metszés a levendula életerejének záloga. Ekkor dől el, mennyire lesz formás és dús a bokor, és milyen bőséges virágzásra számíthatunk.”
A metszés mértéke függ a növény korától és állapotától. Egy fiatal, első éves levendula esetén még óvatosabbak lehetünk, főleg a virágok eltávolítására koncentrálva, hogy a növény gyökérzete erősödjön. Azonban az idősebb, már beállt bokroknál a bátrabb visszavágás elengedhetetlen a megújuláshoz és a folyamatosan szép virágzáshoz.
A nyári metszés: Az elnyílt virágok eltávolítása és a második virágzás ösztönzése
A levendula első virágzása általában júniusban, július elején tetőzik. Amikor a virágok elkezdenek barnulni és elhervadni, eljön a nyári metszés ideje. Ezt a metszést nevezik gyakran „virágmetszésnek” vagy „leterítésnek” is. Ennek a beavatkozásnak a célja kettős: egyrészt esztétikailag javítja a bokor megjelenését, másrészt serkenti a növényt egy második, őszi virágzásra, ami bár általában kevésbé látványos, mint az első, mégis kellemes meglepetést okozhat.
A nyári metszés során a virágszárakat vágjuk le a levélzet felett, körülbelül 5-10 centiméterrel. Ne vágjunk túl mélyen, csak annyira, hogy az elnyílt virágokat és a hajtás felső, zöld részét távolítsuk el. A levágott virágokat természetesen felhasználhatjuk szárított csokrokhoz, illatpárnákhoz vagy akár főzéshez is. Ez a metszés segít megőrizni a bokor kompakt formáját, és megakadályozza, hogy a növény energiát pazaroljon a magképzésre. Ehelyett új hajtásokat és virágokat fejleszt majd.
Egyes fajtáknál, mint például a spanyol levendula (Lavandula stoechas), a nyári metszés különösen fontos, mivel ezek a fajták hajlamosak a folyamatos virágzásra, ha rendszeresen eltávolítjuk az elnyílt virágokat. Az angol levendula (Lavandula angustifolia) is meghálálja ezt a gondoskodást egy másodvirágzással, ha az időjárás kedvező marad.
Az őszi metszés: Megfontoltan és óvatosan
Az őszi metszés a levendula esetében már egy kényesebb kérdés. Általánosságban elmondható, hogy a szakértők többsége nem javasolja az intenzív őszi metszést, különösen a kemény telek előtt. Ennek oka, hogy a frissen metszett növények érzékenyebbé válnak a fagyra, és a téli hideg könnyen károsíthatja őket. A vágási felületeken keresztül a víz bejuthat a növénybe, ami fagyáskor szétrepesztheti a szöveteket.
Ha mégis szükségét érezzük az őszi beavatkozásnak, például mert a bokor túlságosan szétterült, vagy néhány elhalt ágat szeretnénk eltávolítani, akkor azt nagyon óvatosan tegyük, és kizárólag a kora ősz folyamán (szeptemberben). Csak a legszükségesebb, enyhe formázó metszést végezzük el, és soha ne vágjunk bele mélyen a fás részekbe. A legtöbb esetben jobb, ha megvárjuk a következő tavaszt a komolyabb visszavágással. A természetes, elvirágzott szárak egyfajta védelmet is nyújtanak a növénynek a téli hideg ellen.
Egyes források említenek egy enyhe őszi metszést, ami a nyári metszéshez hasonlóan a virágszárak eltávolítását célozza, ha a növény még késő ősszel is virágzik. Ez azonban csak abban az esetben javasolt, ha enyhe telünk van, és a növénynek van ideje regenerálódni a fagyok előtt. Magyarországon az angol levendula esetében ez ritkán indokolt. A francia és spanyol levendula fajták, amelyek kevésbé télállóak, semmiképp sem igényelnek őszi metszést, sőt, kifejezetten káros lehet számukra.
Összefoglalva a metszési időpontokat:
| Metszés típusa | Időpont | Cél |
|---|---|---|
| Tavaszi metszés | Március vége – április eleje (fagyok után) | Formázás, megújítás, dús virágzás alapja, elhalt részek eltávolítása. |
| Nyári metszés | Július – augusztus (első virágzás után) | Elnyílt virágok eltávolítása, második virágzás ösztönzése, bokor kompakt tartása. |
| Őszi metszés | Szeptember (nagyon óvatosan, csak indokolt esetben) | Enyhe formázás, elhalt ágak eltávolítása. Főleg délebbi, enyhébb klímán javasolt. Magyarországon kerülendő az intenzív metszés. |
A levendula metszésének második titka: A megfelelő technika és eszközök
A megfelelő időzítés mellett a metszés módja és a használt eszközök minősége is alapvető fontosságú. Egy éles, tiszta ollóval végzett precíz vágás segíti a növény gyors gyógyulását, míg egy tompa, szakító mozdulat sebet ejthet, ami kaput nyit a betegségeknek.
Metszőolló és tisztaság: A sikeres metszés alapjai
Mindig éles és tiszta metszőollót használjunk. Egy tompa olló roncsolja a növényi szöveteket, ami lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt. Az olló tisztasága ugyanennyire lényeges. Minden növény metszése előtt és után, de különösen ha több növényt is metszünk, fertőtlenítsük az eszközt alkohollal vagy fertőtlenítő spray-vel. Ezzel elkerülhető a betegségek terjedése egyik növényről a másikra.
Kisebb, fiatalabb levendulabokrokhoz elegendő egy jó minőségű, egykezes metszőolló. Nagyabb, idősebb bokrokhoz, vastagabb ágakhoz szükség lehet kétkezes ágvágóra is, de a levendula jellemzően nem fejleszt olyan vastag ágakat, ami ezt indokolná. A lényeg a precíz, tiszta vágás.
Hogyan metsszünk pontosan? Lépésről lépésre
A metszés technikája viszonylag egyszerű, de van néhány alapszabály, amit érdemes betartani a dús virágzás és az egészséges növekedés érdekében:
- Kezdjük az elhalt, sérült ágakkal: Először távolítsuk el azokat az ágakat, amelyek nyilvánvalóan elhaltak, elfagytak vagy betegnek tűnnek. Vágjuk vissza őket az egészséges, zöld részig.
- Formázzuk a bokrot: Gondoljuk át, milyen formát szeretnénk adni a levendulának. A legtöbben egy félgömb alakú, kompakt bokrot preferálnak. Ennek megfelelően vágjuk vissza a hajtásokat.
- Vágjuk vissza a tavalyi virágszárakat: Ez a legfontosabb lépés. A tavaszi metszés során a tavalyi virágszárakat (amelyek jellemzően már fásodnak és barnák) vágjuk vissza a zöld, leveles rész felett, körülbelül 2-3 rügyre. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi növekedés nagy részét eltávolítjuk.
- Kerüljük a fás részekbe vágást: Ahogy már említettük, ez kritikus. A levendula az öreg, fás részekből nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem hajt ki újra. Mindig hagyjunk meg legalább egy-két zöld levelet vagy fiatal hajtást a vágási pont alatt. Ha a bokor túlságosan elöregedett és fásodott, akkor a felújító metszésnél lehet kivétel, de ez speciális eset.
- Ügyeljünk a bokor szellősségére: Távolítsuk el a bokor belsejében lévő, egymást keresztező vagy befelé növő ágakat, hogy a fény és a levegő jobban átjárhassa a növényt. Ez csökkenti a gombás betegségek kockázatát.
Fiatal levendula metszése: Az első évek alapozása
Az első évben ültetett levendulánál a metszés célja elsősorban a gyökérzet megerősítése és a bokor formájának kialakítása. Amikor az első virágok megjelennek, vágjuk le őket még azelőtt, hogy teljesen kifejlődnének. Ez arra ösztönzi a növényt, hogy energiáját ne a magképzésre, hanem az erőteljesebb gyökérrendszer és a dúsabb levélzet fejlesztésére fordítsa. Az első tavaszon, a fagyok elmúltával végezzünk egy enyhe formázó metszést, eltávolítva a vékony, gyenge hajtásokat.
A második évtől már bátrabban metszhetjük a levendulát a fent leírtak szerint, figyelembe véve a tavaszi és nyári metszés szabályait. A fiatal növények rendszeres, de nem túl drasztikus metszése kulcsfontosságú ahhoz, hogy később egészséges, sűrű és bőségesen virágzó bokrokká fejlődjenek.
Öreg, elhanyagolt levendula felújító metszése: Van még remény?
Mi történik, ha egy levendulabokrot évekig nem metszettek? Előbb-utóbb elkopaszodik az alja, szétesik a formája, és a virágzás is megritkul. Ilyenkor jöhet szóba a felújító metszés, ami egy drasztikusabb beavatkozás, de sok esetben megmentheti a növényt. Ezt a metszést szintén kora tavasszal végezzük el, amikor a fagyok már elmúltak.
A felújító metszés során bátran visszavágjuk a növényt, akár a földtől számított 10-15 centiméteres magasságig is. Fontos, hogy ilyenkor is próbáljunk meg találni néhány alvó rügyet vagy fiatal hajtást a fás részeken, ahonnan a növény újra tud hajtani. Nem garantált a siker, de sok esetben az öreg levendula képes megújulni és új, egészséges hajtásokat hozni. Ha a növény nagyon elöregedett és teljesen fás, előfordulhat, hogy nem reagál a metszésre, és jobban járunk egy új növény ültetésével. De egy próbát mindenképpen megér!
„Az elhanyagolt levendula felújító metszése kockázatos, de gyakran meghálálja a növény a gondoskodást, és újra régi pompájában virágzik.”
A levendula metszésének harmadik titka: A dús virágzásért és az egészségért
Miért is olyan fontos a levendula rendszeres metszése? A válasz nem csupán az esztétikában rejlik. A metszés kulcsszerepet játszik a növény vitalitásának megőrzésében, a bőséges virágzás ösztönzésében és az egészséges növekedési szokások kialakításában.
A virágzás maximalizálása
A levendula a friss, fiatal hajtásokon hozza virágait. Ha nem metszük vissza rendszeresen, a növény energiáját a régi, fásodott szárak fenntartására és a magképzésre fordítja, ahelyett, hogy új virágszárakat fejlesztene. A tavaszi metszés eltávolítja a tavalyi elvirágzott részeket, ezzel jelezve a növénynek, hogy új növekedésre és virágzásra van szükség. A nyári metszés pedig az elnyílt virágok eltávolításával megakadályozza a magképzést, ami egy második virágzási hullámot indíthat el.
A metszés tehát egyfajta stimuláció. A növény, reagálva a „sérülésre”, intenzívebb növekedésbe kezd, és több virágot hoz, hogy biztosítsa a szaporodását. Ez a természetes mechanizmus az, amit mi kihasználunk a dús levendula virágzás eléréséhez.
A növény egészségének megőrzése és élettartamának növelése
A rendszeres metszés segít a levendula egészségének megőrzésében. Az elhalt, beteg vagy sérült ágak eltávolításával csökkentjük a gombás fertőzések és kártevők megtelepedésének esélyét. A bokor belsejének szellősebbé tétele szintén kulcsfontosságú, mert a pangó levegő kedvez a kórokozók elszaporodásának.
A metszés megakadályozza a levendula elkopaszodását és szétesését is. Egy metszés nélkül maradt bokor hajlamos a fásodásra, az alsó részei elkezdenek felkopaszodni, és a virágok csak a hajtások végein jelennek meg. Ez nem csak esztétikailag nem szép, de a növény élettani szempontjából is kedvezőtlen. A rendszeres visszavágás segít fenntartani a kompakt, sűrű növekedést, ami hozzájárul a növény hosszabb élettartamához.
Egy jól gondozott levendulabokor akár 15-20 évig is élhet, folyamatosan bőséges virágzást produkálva. Ennek alapfeltétele a következetes és szakszerű metszés.
A levendula fajtái és metszési különbségeik
Bár a metszés alapelvei hasonlóak, a különböző levendula fajták eltérő növekedési habitusuk miatt enyhén eltérő metszési igényekkel rendelkezhetnek. Fontos tisztában lenni azzal, milyen fajta levendula díszíti kertünket.
Angol levendula (Lavandula angustifolia)
Ez a legelterjedtebb és legkedveltebb fajta Magyarországon. Kiválóan télálló, és a legintenzívebb illóolaj-tartalommal rendelkezik. Az angol levendula metszése a fent leírtak szerint történik: erős tavaszi visszavágás (akár a tavalyi növekedés kétharmadát is eltávolítva, de a fás részekbe soha nem vágva) és egy enyhe nyári metszés az elnyílt virágok eltávolítására. Ez a fajta a leginkább hálás a rendszeres metszésért, és gyönyörű, félgömb alakú bokrot nevel.
Francia levendula (Lavandula stoechas)
A francia levendula, más néven pillangó levendula, jellegzetes, fülre emlékeztető virágzata miatt könnyen felismerhető. Kevésbé télálló, mint az angol levendula, ezért hidegebb éghajlaton takarásra szorulhat. Metszése során figyelembe kell venni, hogy folyamatosan virágzik, ha az elnyílt virágokat eltávolítjuk. A tavaszi metszés itt is fontos, de általában kevésbé drasztikus, mint az angol levendulánál. A cél a bokor formájának fenntartása és a folyamatos virágzás ösztönzése. Őszi metszést ennél a fajtánál semmiképp ne végezzünk!
Spanyol levendula (Lavandula latifolia) és Hibrid levendulák (Lavandula x intermedia – lavandin)
A spanyol levendula és a lavandinok (angol és spanyol levendula hibridjei, mint például a ‘Grosso’ vagy a ‘Provence’) nagyobb növekedésűek, és gyakran termesztenek őket illóolaj-előállításra. Ezek a fajták is igénylik a tavaszi formázó metszést és a nyári virágmetszést. Mivel nagyobbak, a metszésük is lehet némileg intenzívebb, de továbbra is érvényes a szabály, hogy ne vágjunk bele az öreg, fásodott részekbe, ahol már nincsenek zöld hajtások.
A fajtaspecifikus metszési igények ismerete segít abban, hogy a levendula a lehető legszebben és legegészségesebben fejlődjön a kertünkben.
Gyakori hibák a levendula metszése során és azok elkerülése
Még a tapasztalt kertészek is belefuthatnak hibákba, ha nem figyelnek oda kellőképpen a levendula metszésére. Néhány gyakori buktató elkerülésével azonban garantálhatjuk növényünk vitalitását és bőséges virágzását.
1. Túl kevés metszés
Ez az egyik leggyakoribb hiba. Ha a levendulát nem metszik rendszeresen, elkezdi elveszíteni kompakt formáját, szétesik, és az alja felkopaszodik. A virágzás is megritkul, és a növény hamarosan öregnek és elhanyagoltnak tűnik. A megoldás a következetes tavaszi és nyári metszés, ahogy azt fentebb részleteztük.
2. Túl mélyre vágás a fás részekbe
Ahogy már többször hangsúlyoztuk, a levendula az öreg, fás részekből nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem hajt ki újra. Ha túl mélyen vágunk, és nem hagyunk zöld hajtásokat vagy alvó rügyeket, a növény az adott ágon elhalhat. Mindig keressük a zöld, leveles részeket, és vágjunk közvetlenül azok fölött.
3. Késői őszi metszés
A téli fagyok előtti intenzív metszés súlyosan károsíthatja a levendulát, különösen az angol levendulát, amely egyébként jól bírja a hideget. A friss vágási felületek sebezhetővé teszik a növényt. Halasszuk a komolyabb visszavágást mindig tavaszra.
4. Tompa vagy szennyezett eszközök használata
A tompa olló szakítja, nem vágja a növényi szöveteket, ami lassítja a gyógyulást és növeli a betegségek kockázatát. A szennyezett ollóval pedig könnyedén átvihetünk kórokozókat egyik növényről a másikra. Mindig éles, tiszta eszközzel dolgozzunk.
5. Nem megfelelő fajta ismerete
Ahogy láttuk, a különböző levendula fajtáknak eltérő igényeik lehetnek. Egy francia levendulát másképp metszünk, mint egy angol levendulát, különösen az őszi időszakban. Ismerjük meg a növényünket, mielőtt metszőollót ragadunk.
Metszés utáni gondozás: A dús virágzásért tett további lépések
A metszés önmagában nem elegendő a tökéletes levendula bokorhoz. A megfelelő utógondozás legalább annyira fontos, hogy a növény gyorsan regenerálódjon, és a lehető legbőségesebben virágozzon.
Öntözés és tápanyag-utánpótlás
Metszés után a levendula extra energiát fordít a növekedésre, ezért fontos a megfelelő öntözés. Különösen száraz időszakban ügyeljünk arra, hogy a talaj ne száradjon ki teljesen, de kerüljük a túlöntözést, mert a levendula nem szereti a pangó vizet. A metszés utáni első hetekben, amíg a növény erőteljesen hajt, a mérsékelt öntözés kulcsfontosságú.
A levendula alapvetően nem igényel sok tápanyagot, sőt, a túl sok nitrogén a virágzás rovására a levélzet növekedését serkenti. Azonban a tavaszi metszés után adhatunk neki egy kis komposztot vagy alacsony nitrogéntartalmú, káliumban és foszforban gazdag műtrágyát, ami segíti a virágzást és a gyökérfejlődést. Ügyeljünk a mértékletességre!
Talajtakarás
A talajtakarás (mulcsozás) segíthet a talaj nedvességtartalmának megőrzésében és a gyomok elnyomásában. Használhatunk kavicsot, zúzott követ vagy akár fenyőmulcsot is. Fontos, hogy a mulcs ne érintkezzen közvetlenül a levendula tövével, hagyjunk néhány centiméteres rést a szár körül, hogy elkerüljük a rothadást.
Kártevők és betegségek figyelése
Bár a levendula viszonylag ellenálló, metszés után különösen figyeljünk a növény állapotára. A friss vágási felületek bejáratot jelenthetnek a kórokozóknak. Ha bármilyen elszíneződést, foltot vagy szokatlan növekedést észlelünk, azonnal cselekedjünk. A levendula leggyakoribb problémái közé tartozik a gyökérrothadás (túlöntözés miatt) és a levéltetvek. Rendszeres szemrevételezéssel és megfelelő gondozással a legtöbb probléma elkerülhető.
Mítoszok és tévhitek a levendula metszésével kapcsolatban
Számos tévhit kering a levendula metszésével kapcsolatban, amelyek félrevezethetik a kezdő kertészeket. Tisztázzunk néhányat!
Tévhit 1: A levendulát nem kell metszeni, majd megoldja magától
Ez az egyik legkárosabb tévhit. Ahogy már részleteztük, a metszés elengedhetetlen a levendula egészségéhez, formájához és bőséges virágzásához. Metszés nélkül a növény elöregszik, elkopaszodik és virágzása elmarad. A „majd megoldja magától” hozzáállás a levendula korai pusztulásához vezet.
Tévhit 2: Csak a virágokat kell levágni
Bár a nyári virágmetszés fontos, a tavaszi, drasztikusabb visszavágás legalább annyira, ha nem még fontosabb. Csak a virágok eltávolításával nem érjük el a kívánt bokrosodást és megújulást. A tavalyi fásodott szárakat is vissza kell vágni a zöld részekig.
Tévhit 3: Bármikor metszhető
A metszés időzítése kritikus. A késő őszi vagy téli metszés káros lehet, mivel a friss vágások fagyérzékenyek. A tavaszi és nyári időszak az ideális, a növény fejlődési ciklusához igazodva.
Tévhit 4: A levendula nem bírja a drasztikus metszést
Épp ellenkezőleg! Az angol levendula, megfelelő időzítéssel, rendkívül jól bírja a drasztikus tavaszi visszavágást. Sőt, ez az, ami garantálja a megújulását és a bőséges virágzást. A kulcs a „fás részekbe ne vágjunk” szabály betartása, kivéve az elöregedett növények felújító metszésekor, ott is óvatosan.
Ezeknek a tévhiteknek az eloszlatása segít abban, hogy magabiztosabban és hatékonyabban gondozzuk levendulánkat.
A levendula a kertben és a háztartásban: Több mint dísznövény
Bár a cikk a metszésre fókuszál, érdemes megemlíteni, hogy a gondosan metszett, dúsan virágzó levendula nem csupán a szemnek gyönyörű. Számtalan felhasználási módja van a kertben és a háztartásban, ami tovább növeli értékét és ösztönöz minket a megfelelő gondozásra.
A levendula a kert ökoszisztémájában
A virágzó levendula bokrok mágnesként vonzzák a beporzó rovarokat, mint a méhek és pillangók, ezzel segítve a kert biológiai sokféleségét és más növények beporzását. Emellett a levendula illata távol tartja a kártevőket, például a levéltetveket vagy a molyokat, így természetes védelmet nyújthat más növények számára is, ha a közelükbe ültetjük.
Felhasználás a háztartásban és a gasztronómiában
A levendula virágait és leveleit évszázadok óta használják különféle célokra:
- Illatpárnák és potpourri: A szárított virágok kellemes illatot árasztanak, és segítenek elűzni a molyokat a ruhatárból.
- Kozmetikumok és házi szerek: A levendula illóolaja nyugtató és gyulladáscsökkentő hatású, így fürdőolajokba, szappanokba, krémekbe is tehető.
- Gasztrónomia: A kulináris levendula fajták (például a Lavandula angustifolia ‘Hidcote’ vagy ‘Munstead’) virágai és levelei finom ízt adhatnak édességeknek (sütemények, fagylalt), italoknak (limonádé, tea) vagy akár sós ételeknek (provence-i fűszerkeverék).
- Tea: A levendulavirágokból készült tea nyugtató hatású, segíthet az alvászavarok és a stressz enyhítésében.
A metszés során levágott virágszárakat tehát ne dobjuk ki! Szárítsuk meg őket, és használjuk fel a háztartásban, élvezzük a levendula sokoldalúságát. Ez is egyfajta jutalom a gondos metszésért.
A levendula gondozása, különösen a metszése, egy olyan beruházás, ami sokszorosan megtérül. Egy egészséges, dúsan virágzó levendulabokor nemcsak a kertünk ékessége lesz, hanem az érzékeinket is kényezteti illatával és szépségével. A fenti három titok – a megfelelő időzítés, a helyes technika és az indokok megértése – birtokában Ön is könnyedén nevelhet gyönyörű levendulákat, amelyek évről évre bőségesen virágoznak majd.
