Az iskolai évek során az íráskészség alapvető szerepet játszik a tanulásban és a tudás átadásában. A gyermekek nap mint nap jegyzetelnek, dolgozatokat írnak és különféle írásbeli feladatokat oldanak meg. Vannak azonban olyan tanulók, akik számára ez a folyamat jóval nagyobb kihívást jelent. A diszgráfia egy olyan tanulási nehézség, amely elsősorban az írás kivitelezését és az írásbeli önkifejezést befolyásolja.
Az érintett gyermekek gyakran nehezen formálják a betűket, lassabban írnak társaiknál, és előfordulhat, hogy rendezetlen vagy nehezen olvasható kézírással dolgoznak. Sok esetben nem az intelligencia vagy a tudás hiányáról van szó, hanem arról, hogy az írás folyamata túlzott koncentrációt és energiát igényel. Emiatt a tanulók könnyebben elfáradnak, és a dolgozatok során nem tudják teljes mértékben megmutatni valódi képességeiket. A diszgráfia következtében egy egyszerű feladat is hosszabb időt vehet igénybe, ami folyamatos stresszt és szorongást okozhat.
Az iskolai teljesítményre gyakorolt hatás nemcsak az írásbeli tantárgyaknál jelenik meg. A lassabb jegyzetelés vagy a pontatlan másolás miatt a gyermekek lemaradhatnak az órákon, ami hosszabb távon önbizalomvesztéshez vezethet. Gyakori, hogy az érintett diákok kevésbé szeretnek szerepelni vagy írásos feladatokat vállalni, mert félnek a hibázástól és a negatív visszajelzésektől. A diszgráfia ezért nemcsak tanulási, hanem érzelmi kihívásokat is jelenthet.
Megfelelő fejlesztéssel, türelemmel és támogató környezettel azonban jelentős javulás érhető el. A pedagógusok és a szülők együttműködése kulcsfontosságú abban, hogy a gyermekek sikerélményhez jussanak, és képességeiket ne a nehézségeik határozzák meg.