Ceglédi arany kajszi: Útmutató a népszerű magyar barackfajta termesztéséhez

A magyar gyümölcstermesztés büszkeségei között kiemelkedő helyet foglal el a Ceglédi arany kajszi, amely nem csupán ízletes és lédús gyümölcsöt terem, hanem kiváló alkalmazkodóképességével és viszonylagos ellenálló képességével is meghódította a hazai kertek és ültetvények tulajdonosait. Ez a fajta a magyar nemesítés egyik legfényesebb csillaga, amely méltán népszerűvé vált a termelők és a fogyasztók körében egyaránt. Édes, aromás íze és élénk narancssárga színe azonnal felismerhetővé teszi, míg sokoldalú felhasználhatósága – friss fogyasztástól a lekvárkészítésig, befőzésig vagy akár pálinkafőzésig – tovább növeli értékét. Ahhoz azonban, hogy a fák bőségesen teremjenek és a gyümölcsök kiváló minőségűek legyenek, elengedhetetlen a fajtaspecifikus igények ismerete és a szakszerű gondozás. Ez az útmutató részletesen bemutatja a Ceglédi arany kajszi termesztésének minden fontos aspektusát, a megfelelő helyszín kiválasztásától a betakarításig, segítve ezzel a sikeres gyümölcstermesztést.

A ceglédi arany kajszi fajta bemutatása: Történet és jellemzők

A Ceglédi arany kajszi egy igazi magyar sikertermék, amely a XX. század közepén, Cegléden, a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben született Dr. Pálfy Ferenc és munkatársai nemesítői munkájának eredményeként. Szülei a ‘Magyar kajszi’ és a ‘Mandulakajszi’ fajták, amelyekből a ‘Ceglédi arany’ a legjobb tulajdonságokat örökölte. Gyorsan népszerűvé vált kiváló tulajdonságainak köszönhetően, és mára az egyik legelterjedtebb magyar kajszi fajta lett mind a házi kertekben, mind a nagyobb ültetvényeken.

Ez a fajta közepesen erős növekedésű, félgömb alakú koronát nevel, ami viszonylag könnyen alakítható és kezelhető. A Ceglédi arany kajszi egyik legfőbb erénye a rendszeres és bő terméshozam, amely megfelelő gondozás mellett évről évre garantált. A gyümölcsök közepesen nagyok vagy nagyok, átlagosan 40-50 gramm súlyúak, enyhén lapított gömb alakúak. Héjuk élénk narancssárga alapszínű, napos oldalon enyhe pirosas fedőszínnel, ami rendkívül vonzóvá teszi őket.

Húsa sötét narancssárga, lédús, kellemesen rostos, kiváló ízű és aromás. Magja közepesen nagy, könnyen elválik a hústól, ami megkönnyíti a feldolgozást. Érési ideje július közepére tehető, ami a középérésű kajszifajták közé sorolja. Ez az időpont ideális, mivel a piacra kerülő gyümölcsök még a nyári szezon csúcsán érhetők el, és a feldolgozásra is elegendő idő áll rendelkezésre. A Ceglédi arany kiválóan alkalmas friss fogyasztásra, de ugyanolyan jól használható lekvárok, befőttek, kompótok, aszalványok készítésére, és pálinkafőzésre is.

A fajta viszonylag jó fagytűrő képességgel rendelkezik, ami a tavaszi fagyok elleni védekezés szempontjából kulcsfontosságú. Virágzása közepesen korai, öntermékeny, ami azt jelenti, hogy nincs szüksége porzófára a terméskötéshez. Ez nagy előny a kiskertekben, ahol a hely korlátozott. Ugyanakkor, bár öntermékeny, a más fajtákkal való beporzás javíthatja a terméskötést és a hozamot. Betegségekkel szembeni ellenállósága közepes, különösen a monília és a Sharka vírus tekintetében igényel odafigyelést, de megfelelő növényvédelemmel ezek a problémák kezelhetők.

„A Ceglédi arany kajszi a magyar nemesítés diadalát jelképezi, ötvözve a kiváló ízt a megbízható terméshozammal és a magyarországi klímához való alkalmazkodóképességgel.”

Helyszínválasztás és talajigény: Az alapok lefektetése

A Ceglédi arany kajszi termesztésének sikeressége már a kezdeteknél, a megfelelő helyszín és talaj kiválasztásánál eldől. A kajszifa egy melegkedvelő, napfényigényes növény, ezért elengedhetetlen egy olyan terület kiválasztása, ahol a napfényes órák száma magas, és a fa legalább napi 6-8 órán át közvetlen napfényt kap. Ez nemcsak a gyümölcsök érését és színeződését segíti elő, hanem a fa egészséges fejlődéséhez és a betegségekkel szembeni ellenálló képességének növeléséhez is hozzájárul.

A fagyvédelem szempontjából rendkívül fontos, hogy a terület ne legyen fagyzugos. A völgyek, mélyedések, ahol a hideg levegő megrekedhet, kifejezetten kedvezőtlenek a kajszi számára, különösen a tavaszi virágzás idején. Ideális esetben a telepítési hely enyhe lejtésű, déli vagy délkeleti fekvésű, ahol a hideg levegő le tud folyni. A domboldalak felső részei gyakran ideálisak, mivel ott a légáramlás jobb, és ritkábban alakulnak ki kritikus fagyhatások.

A talaj minősége szintén kulcsfontosságú. A Ceglédi arany kajszi a mélyrétegű, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajokat kedveli. A homokos vályog, vályog vagy löszös talajok ideálisak számára. Kerülni kell a túlságosan kötött, agyagos talajokat, ahol a víz panghat, mivel ez gyökérrothadáshoz vezethet. Ugyancsak kerülendők a túlságosan laza, homokos talajok, amelyek nem képesek elegendő nedvességet és tápanyagot megtartani, hacsak nem biztosított a rendszeres öntözés és tápanyag-utánpótlás.

A talaj pH-értéke is lényeges. A kajszi az enyhén savanyú vagy semleges, 6,0-7,5 közötti pH-jú talajokat preferálja. Extrém savas vagy lúgos talajokon a tápanyagok felvétele gátolt lehet. A telepítés előtt érdemes talajvizsgálatot végeztetni, amely pontos képet ad a talaj összetételéről, tápanyagtartalmáról és pH-járól. Szükség esetén a talaj pH-ja módosítható meszezéssel (lúgosítás) vagy savanyító anyagok (pl. tőzeg) hozzáadásával.

A talaj előkészítése is kiemelt figyelmet igényel. Az ültetés előtt mélyszántással vagy alapos ásással lazítsuk fel a talajt, és forgassunk bele bőségesen érett szerves trágyát vagy komposztot. Ez javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását és tápanyagtartalmát, megalapozva a fiatal fa egészséges fejlődését. Egy jól előkészített talaj hosszú távon meghálálja a befektetett munkát, és hozzájárul a bőséges termés eléréséhez.

Faiskolai oltványok kiválasztása és ültetése: Az első lépések a kertben

A Ceglédi arany kajszi termesztésének legelső és talán legkritikusabb lépése a megfelelő faiskolai oltvány kiválasztása és szakszerű ültetése. Egy egészséges, jól fejlett oltvány a sikeres gyümölcstermesztés alapja, míg egy gyenge vagy beteg csemete hosszú távon csak problémákat okoz. Mindig megbízható, ellenőrzött faiskolából szerezzük be az oltványokat, ahol garantálják a fajtaazonosítást és a növények egészségi állapotát.

Az oltvány kiválasztásakor figyeljünk a következőkre: a törzs legyen egyenes, sérülésmentes, a koronakialakításra alkalmas elágazásokkal. A gyökérzetnek erősnek, fejlettnek és egészségesnek kell lennie, penész, rothadás vagy sérülés jelei nélkül. Az ideális oltvány 1-2 éves, jól begyökeresedett, és megfelelő méretű, fajtától függően 120-180 cm magas. Kérdezzük meg a faiskolában, hogy milyen alanyra oltották a Ceglédi aranyat. A leggyakoribb alanyok kajszi magonc, mirabolán vagy myrobalan alanyok, amelyek eltérő növekedési erélyt és talajigényt biztosítanak.

A Ceglédi arany kajszi ültetésére a legjobb időszak az őszi lombhullás után, október-november hónapokban, vagy kora tavasszal, a rügyfakadás előtt, márciusban. Az őszi ültetés előnye, hogy a talaj még meleg, és az oltvány a téli nyugalmi időszakban begyökeresedhet, tavasszal pedig erőteljesebben indul fejlődésnek. Ha tavasszal ültetünk, figyeljünk a rendszeres öntözésre, amíg a fa meg nem erősödik.

Az ültetés menete:

1. Ültetőgödör előkészítése: Ássunk egy legalább 60x60x60 cm-es ültetőgödröt, de ha a talaj mélyebb rétegei is tömörödöttek, akkor akár 80x80x80 cm-esre is mélyíthetjük. Az ültetőgödör aljára szórjunk egy réteg érett trágyát vagy komposztot, majd takarjuk be egy vékony réteg földdel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával.
2. Az oltvány elhelyezése: Helyezzük az oltványt a gödörbe úgy, hogy az oltás helye (a törzsön lévő kis dudor) a talajszint fölött, körülbelül 10-15 cm-re helyezkedjen el. Ügyeljünk arra, hogy a gyökerek ne törjenek meg, és egyenletesen terüljenek el.
3. Betemetés és tömörítés: Töltsük fel a gödröt a kiásott föld és komposzt keverékével. Óvatosan tömörítsük a talajt a gyökerek körül, hogy ne maradjon levegő a gyökerek között.
4. Beöntözés: Az ültetés után alaposan öntözzük be a fát, még akkor is, ha a talaj nedvesnek tűnik. Ez segít a talaj leülepedésében és a gyökerek optimális érintkezésében a földdel.
5. Karózás: Helyezzünk mellé egy stabil karót, és rögzítsük hozzá a fát, hogy a szél ne mozgathassa, és a gyökerek nyugodtan megerősödhessenek. Ügyeljünk arra, hogy a kötözés ne vágja be a törzset.
6. Koronaalakítás: A frissen ültetett fát metsszük vissza, hogy megkönnyítsük a gyökeresedést és elindítsuk a koronaalakítást. Erről részletesebben a metszés fejezetben lesz szó.

A Ceglédi arany kajszi ültetése utáni első évben kiemelt figyelmet igényel az öntözés és a gyommentesen tartás. A fiatal fa még érzékeny a szárazságra, és a gyomok versenyeznek vele a vízért és a tápanyagokért. A megfelelő gondoskodással biztosíthatjuk, hogy a fa erőteljesen növekedjen, és néhány év múlva már bőségesen teremjen.

A fiatal fák gondozása: Öntözés és tápanyag-utánpótlás az első években

A Ceglédi arany kajszi fiatal fái különösen érzékenyek az első néhány évben, ekkor alapozódik meg a jövőbeni termőképességük és ellenálló képességük. Az ültetés utáni időszakban a legfontosabb feladat a megfelelő vízellátás és a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás biztosítása, valamint a gyommentes környezet fenntartása.

Az öntözés kiemelt fontosságú, különösen az ültetés utáni első 2-3 évben. A fiatal fák gyökérzete még nem elég fejlett ahhoz, hogy mélyebbről is felvegye a vizet, ezért rendszeres vízpótlásra van szükségük, különösen száraz időszakokban. A legideálisabb az, ha hetente 1-2 alkalommal, alaposan beöntözzük a fákat, úgy, hogy a víz mélyen, legalább 30-40 cm-re hatoljon a talajba. Egy-egy alkalommal 20-30 liter vízre is szükség lehet fánként, az időjárástól és a talaj típusától függően. A felületes, gyakori öntözés helyett a ritkább, de bőséges vízellátás ösztönzi a gyökereket a mélyebb rétegek felé történő növekedésre, ami hosszú távon ellenállóbbá teszi a fát a szárazsággal szemben. Kerüljük a levelek öntözését, mert az elősegítheti a gombás betegségek terjedését.

A tápanyag-utánpótlás szintén elengedhetetlen a fiatal fák egészséges növekedéséhez. Az ültetőgödörbe beforgatott szerves trágya biztosítja az első évek alapvető tápanyagait, de a fa növekedésével további tápanyagokra lesz szükség. Az első évben általában nem szükséges kiegészítő műtrágyázás, ha az ültetőgödör megfelelően elő volt készítve. A második évtől kezdve azonban érdemes odafigyelni a tápanyagok pótlására.

A nitrogén (N) a hajtásnövekedésért felelős, a foszfor (P) a gyökérfejlődést és a virágzást segíti, míg a kálium (K) a termés minőségét és a fa ellenálló képességét javítja. Tavasszal, a rügyfakadás előtt, érdemes komplex műtrágyát kijuttatni, amely kiegyensúlyozott arányban tartalmazza ezeket az elemeket. Később, a nyár folyamán, ha a növekedés lassúnak tűnik, pótolhatunk nitrogéntartalmú műtrágyával, de vigyázzunk, mert a túlzott nitrogénkínálat késő őszi hajtásnövekedést idézhet elő, ami csökkenti a fagyállóságot. Az őszi időszakban, a vegetációs időszak végén, érdemes káliumban gazdag műtrágyát adni, ami segíti a fát a télre való felkészülésben.

A gyommentesen tartás nem csupán esztétikai kérdés, hanem alapvető fontosságú a fiatal fák számára. A gyomok versenyeznek a fával a vízért, a tápanyagokért és a fényért, gátolva annak növekedését. A fa körüli talajfelületet tartsuk gyommentesen kapálással vagy mulcsozással. A mulcs (pl. fakéreg, szalma, komposzt) nemcsak a gyomosodást gátolja, hanem segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, mérsékli a talajhőmérséklet ingadozását, és bomlásával lassú tápanyag-utánpótlást is biztosít.

A fiatal fák rendszeres szemlézése is elengedhetetlen. Ellenőrizzük a leveleket, hajtásokat, törzset a betegségek és kártevők jelei után kutatva. Az időben történő felismerés és beavatkozás megelőzheti a komolyabb károkat. A Ceglédi arany kajszi érzékeny lehet a levéltetvekre és a moníliára, ezért az első években is szükség lehet megelőző permetezésre.

Metszés: Az arany kajszi koronaalakítása és termésmetszése

A Ceglédi arany kajszi metszése az egyik legfontosabb agrotechnikai művelet, amely alapvetően befolyásolja a fa egészségét, élettartamát, terméshozamát és a gyümölcs minőségét. A metszés célja kettős: egyrészt a megfelelő koronaforma kialakítása, másrészt a termőegyensúly fenntartása a vegetatív növekedés és a generatív (termő) részek között. A kajszi esetében különösen fontos a metszés idejének és módjának gondos megválasztása, mivel hajlamos a gutaütésre (apoplexia), ami a metszési sebeken keresztül bejutó kórokozók miatt következhet be.

A metszés ideje

A kajszi metszésére legalkalmasabb időpont a tavaszi virágzás után, de még a hajtásnövekedés intenzív megindulása előtt, általában április végén, május elején. Ebben az időszakban a sebgyógyulás gyorsabb, és kisebb a fertőzésveszély. A téli vagy kora tavaszi metszés, amikor a fa még nyugalmi állapotban van, növeli a gutaütés kockázatát, ezért ezt kerüljük. Nyáron, júliusban, elvégezhető egy könnyű zöldmetszés, amely a korona szellőztetését és a fényviszonyok javítását szolgálja.

Koronaalakító metszés (fiatal fák)

Az ültetés utáni első években a cél egy erős, jól szellőző, napfényt jól hasznosító koronaforma kialakítása. A Ceglédi arany kajszi esetében leggyakrabban a váza vagy katlan koronaformát alkalmazzák, amely könnyen kezelhető és bőséges termést biztosít.

• Ültetéskori metszés: Az oltványt ültetés után 80-100 cm magasságban vágjuk vissza. Ha vannak oldalhajtásai, 3-4 db, megfelelő szögben állót válasszunk ki, amelyek a későbbi vázágak lesznek, és ezeket is vágjuk vissza 2-3 rügyre. A többi hajtást tőből távolítsuk el.
• Második év: Válasszuk ki a 3-4 legmegfelelőbb vázágat, amelyek egyenletesen oszlanak el a törzs körül, és körülbelül 45-60 fokos szöget zárnak be a törzzsel. Ezeket a vázágakat vágjuk vissza harmadukra-felükre, kifelé álló rügyre metszve. Az ezeken fejlődő hajtásokból alakítjuk ki a másodrendű vázágakat. A központi vezérhajtást távolítsuk el, vagy metsszük vissza a legfelső vázág szintjére, hogy a katlan forma kialakuljon.
• Harmadik-negyedik év: Folytassuk a vázágak és másodrendű ágak kialakítását, figyelve a korona szellősségére és a megfelelő elrendezésre. Távolítsuk el a befelé növő, egymást keresztező vagy túl sűrű hajtásokat. A termőrészek kialakulását segítő rövidítésekkel ösztönözzük a termőrügyek képződését.

Termő fák metszése (fenntartó és ifjító metszés)

A termőkorú Ceglédi arany kajszi metszésének célja a termőegyensúly fenntartása, a gyümölcsök minőségének javítása és a fa élettartamának meghosszabbítása.

• Fenntartó metszés: Ez az éves metszés, amelyet minden évben elvégzünk. Eltávolítjuk az elhalt, beteg, sérült ágakat. Ritkítjuk a sűrűsödő koronát, hogy a napfény minden részére eljusson, és a levegő szabadon áramolhasson. Eltávolítjuk a befelé növő, egymást keresztező hajtásokat. A termőrészeket, amelyek 1-3 éves vesszőkön találhatók, szükség szerint ritkítjuk és visszavágjuk. A kajszi a rövid termőnyársakon és a vegyes rügyes vesszőkön terem, ezeket kíméletesen kezeljük.
• Ifjító metszés: Idősebb fáknál, amelyek terméshozama csökken, és a hajtásnövekedés lelassul, szükség lehet ifjító metszésre. Ez drasztikusabb beavatkozást jelent, amely során vastagabb ágakat is visszavágunk, ezzel új hajtások képződését serkentve. Az ifjító metszést több évre elosztva, fokozatosan végezzük, hogy ne sokkoljuk a fát. Mindig figyeljünk arra, hogy a metszési felületek minél kisebbek legyenek, és a vastagabb sebeket sebkezelő anyaggal kenjük be, hogy megelőzzük a fertőzéseket.

A metszés során mindig éles, tiszta metszőollót vagy fűrészt használjunk, hogy tiszta vágásfelületeket hozzunk létre. A Ceglédi arany kajszi érzékenysége miatt a metszési sebeket azonnal kenjük be sebkezelő pasztával, amely gátolja a kórokozók bejutását és segíti a sebgyógyulást.

„A szakszerű kajszi metszés nem csupán a terméshozamot növeli, hanem a fa egészségét és élettartamát is meghosszabbítja, védve azt a betegségekkel szemben.”

Betegségek és kártevők elleni védekezés: A termés megóvása

A Ceglédi arany kajszi, mint minden gyümölcsfa, számos betegség és kártevő célpontja lehet. A sikeres termesztéshez elengedhetetlen a megelőző védekezés, a rendszeres ellenőrzés és a gyors beavatkozás. Bár a fajta viszonylag ellenálló, a megfelelő növényvédelmi stratégia kulcsfontosságú a bőséges és egészséges termés eléréséhez.

Leggyakoribb betegségek

1. Monília (Monilinia laxa): Talán a kajszi legrettegettebb betegsége. Két formában jelentkezik:

• Hajtás- és virágfertőzés: A virágzás idején, hűvös, csapadékos időben terjed. A virágok megbarnulnak, elhervadnak, majd a fertőzés továbbterjed a hajtásokra, azok elszáradnak, de a fán maradnak. Ez a „moníliás ágpusztulás”.
• Termésrothadás: A gyümölcsökön, főleg érés előtt vagy tárolás során jelenik meg. Barna, rothadó foltok jellemzik, gyakran koncentrikus körökben elhelyezkedő penészpárnákkal.

Védekezés:

• Metszés: A fertőzött hajtásokat azonnal távolítsuk el, és legalább 10-15 cm-rel az egészséges rész alá metsszük vissza. Az eltávolított részeket égessük el.
• Permetezés: Virágzás előtt, virágzáskor és sziromhullás után réztartalmú vagy specifikus monília elleni szerekkel védekezzünk. A termésrothadás ellen az érés előtti időszakban kontakt vagy felszívódó gombaölőkkel permetezhetünk.

2. Sharka vírus (szilvahimlő vírus, Plum Pox Virus – PPV): Ez a vírusos betegség a kajszi egyik legsúlyosabb problémája, gyógyíthatatlan.

• Tünetek: A leveleken világoszöld, sárgás gyűrűk, foltok, erek mentén világosodás. A gyümölcsökön besüppedő, sötét, gyűrűs foltok, a húsban vöröses elszíneződés, gumósodás, íztelenné válás.

Védekezés:

• Megelőzés: Csak igazoltan vírusmentes oltványokat ültessünk! A beteg fát azonnal távolítsuk el és égessük el, mert a vírus levéltetvekkel terjed.
• Levéltetvek elleni védekezés: A levéltetvek elleni rendszeres permetezéssel csökkenthető a vírus terjedésének kockázata.

3. Tafrinás levélfodrosodás (Taphrina deformans): Bár elsősorban őszibarackon ismert, a kajszit is megtámadhatja, bár ritkábban és enyhébb formában.

• Tünetek: A levelek megvastagodnak, fodrosodnak, vöröses-sárgás elszíneződést mutatnak.

Védekezés:

• Permetezés: Rügyfakadás előtt, nyugalmi állapotban réztartalmú szerekkel védekezzünk.

Leggyakoribb kártevők

1. Levéltetvek: Különböző fajtái (pl. fekete cseresznye-levéltetű, zöld őszibarack-levéltetű) károsítják a fiatal hajtásokat, leveleket.

• Tünetek: A levelek sodródnak, deformálódnak, ragacsos mézharmattal borítottak, amelyen fekete korompenész telepszik meg.

Védekezés:

• Permetezés: Rügyfakadás után, az első kolóniák megjelenésekor kontakt vagy felszívódó rovarölő szerekkel. Biotermesztésben csalánlé, neem olaj, vagy ragacsos sárga lapok alkalmazhatók.

2. Barackmoly (Anarsia lineatella): A hajtásokat és a gyümölcsöket is károsítja.

• Tünetek: A fiatal hajtások csúcsai elhervadnak, megbarnulnak. A gyümölcsök felületén rágásnyomok, ürülék, a maghoz rágott járatok.

Védekezés:

• Permetezés: Rajzásmegfigyelés alapján, a fiatal lárvák ellen specifikus rovarölő szerekkel. Feromoncsapdák segítenek a rajzás nyomon követésében.

3. Keleti gyümölcsmoly (Cydia molesta): Hasonlóan a barackmolyhoz, a hajtásokat és a gyümölcsöket is károsítja.

• Tünetek: A hajtásvégek elszáradnak, a gyümölcsökben rágásnyomok, lárvák.

Védekezés:

• Permetezés: A rajzás csúcsán, a lárvák kelésekor, rovarölő szerekkel.

A megelőzés a legjobb védekezés. A fák rendszeres szemlézése, a fertőzött részek eltávolítása és a higiénia fenntartása (pl. lehullott levelek, gyümölcsök eltávolítása) jelentősen csökkentheti a betegségek és kártevők megjelenését. A Ceglédi arany kajszi esetében is érdemes integrált növényvédelmi stratégiát alkalmazni, amely ötvözi a kulturális, biológiai és kémiai védekezési módszereket a környezeti terhelés minimalizálása mellett.

Öntözési stratégia a teljes tenyészidőszakban: Víz a bőséges termésért

A Ceglédi arany kajszi, mint minden gyümölcsfa, megfelelő vízellátás nélkül nem képes optimális fejlődésre és bőséges termésre. Bár a kajszi viszonylag jól tűri a szárazságot, a kritikus időszakokban a vízhiány jelentősen csökkentheti a gyümölcs méretét, minőségét és a következő évi termőrügyek differenciálódását. Egy jól kidolgozott öntözési stratégia elengedhetetlen a sikeres kajszibarack termesztéshez.

A víz szerepe a kajszi életében

A víz létfontosságú a fotoszintézishez, a tápanyagok szállításához és a sejtek turgorának fenntartásához. A vízhiány stresszt okoz a fában, ami lassítja a növekedést, rontja a gyümölcsfejlődést és növeli a betegségekre való fogékonyságot. Különösen fontos a megfelelő vízellátás a következő kritikus időszakokban:

1. Virágzás és terméskötődés: Ebben az időszakban a vízhiány csökkentheti a virágok megtermékenyülését és a terméskötést.
2. Intenzív hajtásnövekedés és gyümölcsfejlődés: A gyümölcsök méretének növekedéséhez és a hajtások fejlődéséhez jelentős vízmennyiségre van szükség. A vízhiány ilyenkor apró, rossz minőségű gyümölcsöket eredményez.
3. Termőrügyek differenciálódása (nyár vége, kora ősz): A jövő évi termés alapja ekkor dől el. A megfelelő vízellátás biztosítja a bő termőrügy-képződést.

Öntözési módszerek és gyakoriság

A Ceglédi arany kajszi öntözésére a legalkalmasabb módszerek a csepegtető öntözés, a mikropermetezés vagy a tányéros öntözés. Ezek a módszerek minimalizálják a vízpazarlást és a levélfelület nedvesedését, ezzel csökkentve a gombás betegségek kockázatát.

Az öntözés gyakorisága és mennyisége számos tényezőtől függ:

• Talaj típusa: Homokos talajokon gyakrabban, de kisebb adagokban kell öntözni, míg agyagos talajokon ritkábban, de nagyobb adagokban.
• Időjárás: Meleg, száraz, szeles időben gyakrabban és nagyobb mennyiségben szükséges a víz.
• A fa kora és mérete: A fiatal fák gyakrabban igényelnek öntözést, mint az idősebb, mélyebben gyökerező fák.
• Terhelés: A bőségesen termő fák vízigénye magasabb.

Általánosságban elmondható, hogy a Ceglédi arany kajszi esetében a tenyészidőszakban (áprilistól szeptemberig) heti 1-2 alkalommal, alapos öntözésre van szükség, ha nincs elegendő természetes csapadék. Egy-egy alkalommal 30-50 liter vizet is juttathatunk fánként, attól függően, hogy milyen mélyre szeretnénk, hogy a víz lejusson. Fontos, hogy a talaj ne csak felületesen, hanem mélyen is átnedvesedjen.

Különleges öntözési tippek

• Tavaszi szárazság: Ha a tavasz száraz, a virágzás előtt és a terméskötődés idején feltétlenül öntözzünk.
• Nyári aszály: A gyümölcsök intenzív növekedési fázisában (június-július) a folyamatos vízellátás kritikus. A vízhiány ilyenkor jelentősen visszaveti a gyümölcsméretet.
• Betakarítás utáni öntözés: A szüret után is szükség lehet öntözésre, különösen, ha száraz az ősz. Ez segíti a fa felkészülését a télre és a jövő évi termőrügyek képződését.
• Mulcsozás: A fa körüli talaj mulcsozása (pl. szalma, fakéreg, komposzt) segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, csökkenti a párolgást és a gyomosodást.
• Talajnedvesség ellenőrzése: Ne öntözzünk vaktában. Fúrjunk le egy kis lyukat a fa mellé, vagy egyszerűen ássunk le egy lapátnyit, és ellenőrizzük a talaj nedvességét 20-30 cm mélységben. Ha száraz, akkor öntözzünk.

A Ceglédi arany kajszi megfelelő öntözési stratégiájának kialakítása kulcsfontosságú a sikeres gyümölcstermesztéshez. A tudatos vízellátás hozzájárul az egészséges fákhoz, a bőséges terméshez és a kiváló minőségű, ízletes gyümölcsökhöz.

Tápanyag-utánpótlás és trágyázás: A bőséges termés titka

A Ceglédi arany kajszi bőséges és rendszeres terméséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás. A talajból felvett tápanyagok hiánya vagy aránytalan mennyisége negatívan befolyásolja a fa növekedését, a virágzást, a terméskötődést és a gyümölcs minőségét. A szakszerű trágyázás hozzájárul a fa vitalitásához, ellenálló képességéhez és a magas minőségű kajszi előállításához.

A főbb tápelemek és szerepük

A növények számára három makroelem a legfontosabb: nitrogén (N), foszfor (P) és kálium (K). Ezek mellett számos mikroelemre (pl. vas, cink, bór, mangán) is szükség van, bár kisebb mennyiségben.

• Nitrogén (N): Elengedhetetlen a vegetatív növekedéshez, a levelek és hajtások fejlődéséhez. Hiánya sárguló leveleket, lassú növekedést okoz. Túlzott adagolása azonban késő őszi hajtásnövekedést idézhet elő, ami csökkenti a fagyállóságot, és fogékonyabbá teszi a fát a betegségekre.
• Foszfor (P): Fontos a gyökérfejlődéshez, a virágzathoz és a terméskötődéshez. Hiánya gyenge virágzást és rossz terméskötést eredményezhet.
• Kálium (K): Szerepe van a vízgazdálkodásban, a betegségekkel szembeni ellenálló képességben, valamint a gyümölcsök cukortartalmának, színének és eltarthatóságának javításában. Hiánya gyenge minőségű, rosszul tárolható gyümölcsöket okoz.

Trágyázási ütemterv a Ceglédi arany kajszi számára

A Ceglédi arany kajszi trágyázása során érdemes figyelembe venni a talajvizsgálati eredményeket. Ennek hiányában az alábbi általános ütemterv követhető:

1. Alaptrágyázás (őszi):

• Kétévente, vagy évente kisebb adagokban juttassunk ki érett szerves trágyát (marhatrágya, komposzt). Ez javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását és folyamatosan biztosítja a tápanyagokat. Kb. 3-5 kg/m² mennyiségben, a korona alá terítve, majd sekélyen bedolgozva.
• Ezzel egy időben kijuttathatunk káliumban és foszforban gazdag műtrágyát is (pl. kálium-szulfát, szuperfoszfát), ami a téli felkészülést és a jövő évi virágzást segíti.

2. Tavaszi fejtrágyázás (rügyfakadás előtt, március):

• Kiegyensúlyozott, komplex műtrágyát (N-P-K arány 1:1:1 vagy 2:1:1) használjunk, amely biztosítja a kezdeti növekedéshez szükséges tápanyagokat. Fontos, hogy a nitrogén ne legyen túlzott mennyiségben, hogy elkerüljük a túlzott vegetatív növekedést a terméskötés rovására.
• Ezt a műtrágyát szórjuk szét egyenletesen a fa korona alatti területén, majd alaposan öntözzük be.

3. Nyári pótlólagos tápanyag-utánpótlás (gyümölcsfejlődés idején, május-június):

• Ha a fa erőteljesen terem, és a hajtásnövekedés lelassul, szükség lehet egy kisebb adag nitrogén-kálium tartalmú műtrágyára. Ez segíti a gyümölcsök növekedését és a minőség javulását.
• Alternatívaként, vagy kiegészítésként, lombtrágyát is alkalmazhatunk, amely gyorsabban felszívódik, és célzottan pótolja a hiányzó mikroelemeket. Különösen fontos lehet a bór és a cink, amelyek a virágzás és terméskötődés szempontjából kritikusak.

4. Szüret utáni trágyázás (augusztus vége – szeptember):

• A szüret után a fa kimerült, és energiára van szüksége a téli felkészüléshez, valamint a jövő évi termőrügyek differenciálódásához. Ekkor káliumban gazdag, nitrogénszegény műtrágyát (pl. kálium-szulfát) juttassunk ki. Ez segíti a fa télállóságát és a jövő évi termés megalapozását.

Fontos, hogy a műtrágyákat mindig a gyártó utasításai szerint, a javasolt adagolásban alkalmazzuk. A túlzott trágyázás éppolyan káros lehet, mint a hiány, és környezetszennyezést is okozhat. Az organikus kajszi termesztés során a szerves trágyák, komposztok, zöldtrágyázás és a biológiai készítmények (pl. mikorrhiza gombák) alkalmazása javasolt.

A virágzás és terméskötődés optimalizálása: A bőséges termés kulcsa

A Ceglédi arany kajszi bőséges termésének alapja a sikeres virágzás és terméskötődés. Ez a kritikus időszak, általában április elejétől május elejéig, számos környezeti tényezőnek van kitéve, amelyek befolyásolhatják a végeredményt. A megfelelő gondozással és előrelátással maximalizálhatjuk a terméshozamot.

Fagyvédelem

A kajszi virágai rendkívül érzékenyek a tavaszi fagyokra. Már -1 és -3 Celsius fok közötti hőmérséklet is jelentős károkat okozhat a bimbókban, virágokban és a frissen megkötött terméskezdeményekben. A Ceglédi arany kajszi középkorai virágzású, de még így is ki van téve a késői tavaszi fagyok veszélyének.

Védekezési módszerek:

• Fagyzugos helyek kerülése: Már a telepítéskor fontos, hogy olyan helyet válasszunk, ahol a hideg levegő könnyen elfolyik.
• Öntözés: Fagyveszély előtt alaposan öntözzük be a talajt. A nedves talaj lassabban hűl ki, és a párolgó víz hőenergiát ad le, ami enyhén emeli a hőmérsékletet.
• Füstölés: Kisebb kertekben elégetett nedves anyagokkal (szalma, fűrészpor) füstöt képezhetünk, ami megakadályozza a talajfelszín hősugárzását az ég felé. Ezt hajnalban, a fagy beállta előtt kell elkezdeni.
• Vízpermetezés (fagyöntözés): Nagyobb ültetvényeken alkalmazzák, ahol a virágzó fákra folyamatosan vizet permeteznek. A víz megfagyásakor felszabaduló hő védi a virágokat. Ez azonban csak akkor hatékony, ha folyamatosan fenn tudjuk tartani a permetezést, amíg a hőmérséklet fagypont fölé nem emelkedik.
• Takarás: Kisebb fákat fagyvédő fóliával vagy agrofóliával takarhatunk be éjszakára.

Beporzás és terméskötődés

A Ceglédi arany kajszi öntermékeny fajta, ami azt jelenti, hogy egyetlen fa is teremhet gyümölcsöt anélkül, hogy másik kajszifajta virágporára lenne szüksége. Azonban a beporzás hatékonyságát és a terméskötést jelentősen javíthatja más, középkorán virágzó kajszifajták (pl. Magyar kajszi, Gönci magyar kajszi) közelsége, amelyek kölcsönösen beporozzák egymást. Ez a keresztbeporzás általában nagyobb és egyenletesebb termést eredményez.

A beporzást elsősorban a méhek és más rovarok végzik. Fontos, hogy a virágzás idején ne használjunk olyan növényvédő szereket, amelyek károsak a beporzó rovarokra. Ha a méhek aktivitása alacsony (pl. hideg, esős időjárás miatt), a terméskötés is gyengébb lehet.

A bór mikroelem kulcsfontosságú a virágpor csírázásához és a terméskötődéshez. Bórhiány esetén a virágok elrúghatják a termésüket, vagy deformált gyümölcsök fejlődhetnek. Virágzás előtt, vagy közvetlenül utána, lombtrágya formájában adagolhatunk bórt a fának.

Termésritkítás

A Ceglédi arany kajszi hajlamos a túlkötésre, ami azt jelenti, hogy túl sok terméskezdemény fejlődik. Bár ez elsőre örömtelinek tűnhet, valójában káros a fa számára és a gyümölcs minőségére nézve is:

• Apró gyümölcsök: A fa energiája szétoszlik a sok gyümölcs között, így azok kisebbek, ízetlenebbek lesznek.
• Gallytörés: A túlzott termésterhelés miatt az ágak eltörhetnek.
• Rendellenes terméshozam (alternancia): A túlkötés miatt a fa kimerül, és a következő évben kevesebbet terem, vagy egyáltalán nem.

Ezért a termésritkítás elengedhetetlen. A gyümölcsritkítást a „dió nagyságú” állapotban végezzük, amikor a gyümölcskezdemények már jól láthatók. A cél az, hogy a gyümölcsök között körülbelül 5-8 cm távolság maradjon. Az elszáradt, sérült, deformált vagy túlságosan sűrűn álló terméseket távolítsuk el. A ritkítás növeli a megmaradó gyümölcsök méretét, javítja a színüket és ízüket, valamint elősegíti a jövő évi termőrügyek képződését.

A Ceglédi arany kajszi esetében a gondos fagyvédelem, a megfelelő beporzási feltételek biztosítása és a szakszerű termésritkítás a garancia a stabil, bőséges és kiváló minőségű terméshozamra.

A termés betakarítása és tárolása: Az aratás öröme

A Ceglédi arany kajszi betakarítása a termesztési folyamat megkoronázása, de a megfelelő időzítés és technika kulcsfontosságú a gyümölcs minőségének és eltarthatóságának megőrzésében. A kajszi egy érzékeny gyümölcs, amelyet óvatosan kell kezelni, hogy elkerüljük a sérüléseket.

Az érési idő és a betakarítás ideje

A Ceglédi arany kajszi érési ideje általában július közepére esik Magyarországon, de ez az időjárási viszonyoktól és a termőhelytől függően változhat. Fontos megjegyezni, hogy a kajszi nem egyszerre érik be a fán, hanem fokozatosan, több fázisban. Ezért a betakarítást is több menetben kell elvégezni, általában 3-5 naponta, 2-3 alkalommal.

Az érettség jelei:

• Szín: A gyümölcs héja élénk narancssárga, a napos oldalon enyhe pirosas fedőszínnel. A zöldes árnyalatok eltűnnek.
• Állag: A gyümölcs enyhén puha tapintású, de még nem lágy. Ha túl puha, már túlérett.
• Íz és illat: Az érett gyümölcs édes, aromás ízű és jellegzetes kajszi illatú. Kóstolással győződhetünk meg a leginkább az érettségi fokról.
• Könnyű leválás: Az érett gyümölcs könnyedén leválik az ágról, ha óvatosan megemeljük és elfordítjuk.

A betakarítás technikája

A kajszi szüretelése kézzel történik, óvatosan, hogy elkerüljük a gyümölcsök sérülését. A gyümölcsöt a kocsányával együtt szedjük le, ha lehetséges, mivel így jobban eltartható. A sérült, beteg vagy túlérett gyümölcsöket külön gyűjtsük össze, mert azok gyorsan romlanak, és fertőzést okozhatnak az egészséges termés között.

Használjunk tiszta, sekély ládákat vagy kosarakat a gyümölcsök gyűjtéséhez. Ne töltsük túl a tárolóedényeket, mert a gyümölcsök összenyomódhatnak és sérülhetnek. A frissen szedett gyümölcsöket árnyékos, hűvös helyre vigyük, és minél hamarabb kezdjük meg a feldolgozást vagy a tárolást.

Tárolás

A Ceglédi arany kajszi, mint a legtöbb kajszifajta, viszonylag rövid ideig tárolható frissen. A szoba-hőmérsékleten néhány nap alatt megromlik, ezért a gyors feldolgozás vagy a hűtés elengedhetetlen.

Tárolási tippek:

• Rövid távú tárolás: Hűtőszekrényben, egy rétegben elhelyezve, fedetlenül, 0-2 °C-on 5-7 napig tárolható. Fontos, hogy a gyümölcsök szárazak legyenek, mielőtt a hűtőbe tesszük őket. Ne mossuk meg őket tárolás előtt, mert a nedvesség elősegíti a rothadást.
• Hosszabb távú tárolás / tartósítás:
  • Lekvár, dzsem: A legnépszerűbb tartósítási mód. A Ceglédi arany kajszi kiválóan alkalmas lekvárkészítésre magas pektintartalma és kiváló íze miatt.
  • Befőtt, kompót: Egészben vagy felezve, cukorszirupban eltéve, hőkezeléssel hosszú ideig eltartható.
  • Aszalás: A gyümölcsök aszalásával koncentrált ízű és hosszú ideig eltartható csemegét kapunk.
  • Fagyasztás: A kimagozott, felezett vagy kockázott kajszi lefagyasztható. Fontos, hogy fagyasztás előtt ne mossuk meg, csak felhasználás előtt.
  • Pálinkafőzés: A Ceglédi arany kajszi kiváló alapanyag a minőségi pálinkához, mivel aromás és magas cukortartalmú.

A Ceglédi arany kajszi szüretelése és tárolása során a gondosság és a higiénia kiemelten fontos. A frissen szedett, sértetlen gyümölcsök a legértékesebbek, és a megfelelő kezeléssel maximalizálhatjuk élvezeti értéküket, valamint csökkenthetjük a veszteségeket.

A ceglédi arany kajszi felhasználási módjai: Konyhai sokoldalúság

A Ceglédi arany kajszi nem csupán a kertek dísze és a termelők büszkesége, hanem igazi kulináris kincs is, amely sokoldalúan felhasználható a konyhában. Kiváló íze, aromája és lédússága miatt az egyik legkedveltebb gyümölcs a friss fogyasztáson túl is. A feldolgozási lehetőségek szinte határtalanok, a hagyományos magyar ételektől a modern desszertekig.

Friss fogyasztás

A legkézenfekvőbb és talán legélvezetesebb módja a Ceglédi arany kajszi fogyasztásának, ha frissen, közvetlenül a fáról vagy a piacról vesszük magunkhoz. Az érett gyümölcs édes, zamatos húsa igazi nyári frissítő, tele vitaminokkal és ásványi anyagokkal. Kiváló reggelihez, tízóraihoz vagy uzsonnához, de önmagában is tökéletes desszert.

Lekvár és dzsem

A kajszilekvár a magyar háztartások egyik alapvető éléskamra-tartaléka, és a Ceglédi arany kajszi erre a célra kiválóan alkalmas. Magas pektintartalma miatt könnyen zselésedik, és az intenzív, aromás íze garantálja a kiváló minőségű végeredményt. A lekvárt készíthetjük magában, vagy más gyümölcsökkel (pl. őszibarack, málna) kombinálva. A dzsem esetében a gyümölcsdarabok is megmaradnak, ami még élvezetesebbé teszi.

Befőtt és kompót

A Ceglédi arany kajszi befőttként is rendkívül népszerű. Egészben vagy felezve, cukorszirupban eltéve, hőkezeléssel hosszú ideig eltartható, és télen is élvezhetjük a nyár ízeit. A kompót frissítő desszertként vagy húsok mellé köretként is kiváló. A befőttek készítésénél ügyeljünk arra, hogy a gyümölcsök ne főjenek szét, és megőrizzék formájukat.

Aszalás

Az aszalt kajszi koncentrált ízű és tápláló csemege, amely kiválóan alkalmas nassolásra, müzlibe vagy süteményekbe. A Ceglédi arany kajszi aszalása során megőrzi élénk színét és édes ízét. Aszalhatjuk napon, aszalógépben vagy alacsony hőmérsékletű sütőben.

Sütemények és desszertek

A Ceglédi arany kajszi számos sütemény és desszert alapanyaga lehet. Készíthetünk belőle:

• Kajszis pite, morzsasüti: A gyümölcs savanykás-édes íze tökéletesen harmonizál a tészta és a morzsa textúrájával.
• Kajszis gombóc, nudli: A klasszikus magyar édes tészták elengedhetetlen kiegészítője.
• Kajszis torta, muffin: Friss vagy befőtt gyümölccsel egyaránt ízletes.
• Fagylalt, szorbé: A lédús kajszi kiválóan alkalmas hűsítő fagylaltok és szorbék alapanyagának.
• Smoothie, gyümölcsleves: Frissítő italok és könnyed levesek készítéséhez is ideális.

Pálinkafőzés

A Ceglédi arany kajszi magas cukortartalma és intenzív aromája miatt az egyik legkeresettebb alapanyag a minőségi pálinka előállításához. A belőle készült pálinka jellegzetes, gyümölcsös illatú és ízű, igazi hungarikum.

Egyéb felhasználási módok

• Chutney, szószok: Pikáns kajszis chutney-k húsok mellé, vagy édes-savanyú szószok ázsiai ételekhez.
• Saláták: Friss, érett kajszidarabok hozzáadhatók zöldsalátákhoz, kecskesajttal, dióval kombinálva.

A Ceglédi arany kajszi sokoldalúsága lehetőséget ad arra, hogy a szezonban bőségesen élvezzük friss ízét, és a hidegebb hónapokra is eltegyük a nyár napsütését. A kreatív konyhai felhasználás garantálja, hogy ez a népszerű magyar barackfajta minden formában örömet szerezzen.

Különleges gondozási praktikák és kihívások: Az optimális növekedésért

A Ceglédi arany kajszi termesztése, mint minden gyümölcsfáé, számos kihívással járhat. Az alapvető gondozási feladatokon túl léteznek speciális praktikák és problémák, amelyekre érdemes odafigyelni a fa egészségének és a termés minőségének maximalizálása érdekében. Az alábbiakban néhány ilyen különleges szempontot és a velük járó kihívásokat vizsgáljuk meg.

Késői tavaszi fagyok elleni védekezés

Bár már érintettük a fagyvédelmet, érdemes kiemelni, hogy a Ceglédi arany kajszi virágzási ideje középkorai, ami azt jelenti, hogy még mindig ki van téve a márciusi-áprilisi fagyoknak. A virágok és a frissen megkötött terméskezdemények rendkívül érzékenyek.

Kiegészítő praktikák:

• Törzsfehérítés: A törzs és a vastagabb ágak meszes fehérítése tavasszal késleltetheti a rügyfakadást néhány nappal, ezzel elkerülve a legkorábbi fagyok hatását.
• Huzalos fűtés: Nagyobb ültetvényeken elektromos fűtőhuzalok is alkalmazhatók a fagyveszélyes időszakban.
• Biostimulátorok: Bizonyos biostimulátorok (pl. algakivonatok, aminosavak) növelhetik a növény stressztűrő képességét, így enyhe fagyok esetén is segíthetnek.

A gutaütés (apoplexia) megelőzése

A kajszifa hajlamos a gutaütésre, amely hirtelen ág- vagy egész fapusztulást jelent. Ennek oka gyakran a metszési sebeken keresztül bejutó kórokozók (pl. baktériumok, gombák) vagy a stressz (pl. vízhiány, tápanyaghiány, fagyhatás).

Megelőzés:

• Metszés ideje: Mindig a virágzás után, a nedvkeringés idején metsszünk, amikor a sebgyógyulás gyorsabb.
• Sebkezelés: A vastagabb metszési felületeket azonnal kenjük be sebkezelő pasztával.
• Fajtaellenálló képesség: Bár a Ceglédi arany viszonylag ellenálló, a megfelelő gondozás elengedhetetlen.
• Stressz minimalizálása: Biztosítsuk a megfelelő vízellátást és tápanyag-utánpótlást.

Talajfáradás és talajfertőtlenítés

Ha ugyanazon a helyen, ahol korábban kajszifa állt, újra kajszit szeretnénk ültetni, számolnunk kell a talajfáradás jelenségével. Ez azt jelenti, hogy a talaj kimerülhet a specifikus tápanyagokból, és felhalmozódhatnak benne a korábbi növényre jellemző kórokozók és kártevők.

Megoldás:

• Váltás más gyümölcsfajra: Lehetőség szerint ne ültessünk kajszit kajszi helyére.
• Talajfertőtlenítés: Szerves anyagokkal (pl. komposzt, zöldtrágya) dúsítsuk a talajt, és hagyjuk pihenni. Súlyosabb esetben talajfertőtlenítésre is szükség lehet.
• Mélylazítás: Az ültetés előtt mélyen lazítsuk fel a talajt, hogy javítsuk a szerkezetét.

Kártevő és betegségrezisztencia

Bár a Ceglédi arany kajszi viszonylag ellenálló, nem immunis minden betegségre és kártevőre. Különösen a Sharka vírus és a monília elleni védekezés igényel folyamatos figyelmet.

Stratégia:

• Rendszeres szemlézés: Hetente ellenőrizzük a fákat a betegségek és kártevők jelei után kutatva.
• Integrált növényvédelem: Alkalmazzuk a kulturális, biológiai és kémiai védekezés kombinációját. Előnyben részesítsük a környezetbarát megoldásokat.
• Rezisztens fajták: Bár a Ceglédi arany egy bevált fajta, érdemes megfontolni Sharka-toleráns alanyok használatát, ha a területen ismert a vírus jelenléte.

Ökológiai és fenntartható termesztés

Egyre többen törekednek a bio kajszi termesztésre. Ehhez a kémiai növényvédő szerek és műtrágyák minimalizálása, vagy teljes elhagyása szükséges.

Praktikák:

• Talajélet javítása: Rendszeres komposzt, szerves trágya használata, zöldtrágyázás.
• Biológiai védekezés: Ragacsos lapok, feromoncsapdák, hasznos rovarok betelepítése (pl. katicabogarak levéltetvek ellen).
• Növényi kivonatok: Csalánlé, fokhagymás permet, neem olaj használata a kártevők és betegségek ellen.
• Fajtaellenállóság: Válasszunk olyan fajtákat, amelyek természetesen ellenállóbbak a helyi betegségekkel és kártevőkkel szemben.

A Ceglédi arany kajszi gondozása folyamatos figyelmet és alkalmazkodást igényel a változó környezeti feltételekhez. Azonban a befektetett munka és odafigyelés meghálálja magát a bőséges, ízletes és egészséges gyümölcsök formájában.